A múlt év decemberéhez képest januárban 396 lejjel (6,7 százalékkal) 5518 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9220 lej volt, 648 lejjel (6,6 százalékkal) kisebb, mint az előző hónapban.
A legnagyobb nettó átlagbért (12.801 lej) a programozási és IT-tanácsadási tevékenységekben, a legkisebbet (2948 lej) a szállásnyújtás nélküli szociális ellátásban fizették az alkalmazottaknak. Az INS adatai szerint a reálkeresetek 2026 januárjában 5 százalékkal voltak kisebbek 2025 januárjához, illetve 2025 decemberéhez viszonyítva.
Az intézet közleménye szerint az év folyamán a bérek alakulását jelentős mértékben befolyásolják az olyan juttatások, mint az éves vagy ünnepi prémiumok, amelyeket rendszerint decemberben vagy tavasszal fizetnek a munkaadók, így ezek a hónapok jelentősen befolyásolják a havi összehasonlításokat.
Idén januárban a gazdasági ágazatok többségében csökkent a nettó átlagbér a decemberi értékhez képest, főként azért, mert az előző hónapokban különféle prémiumokat és egyéb juttatásokat –például év végi bónuszokat, természetbeni juttatásokat vagy nyereségrészesedést – kaptak a munkavállalók. A csökkenéshez az is hozzájárult, hogy egyes ágazatokban visszaesett a termelés vagy mérséklődtek a bevételek. De ezt a kormányzat nem szívesen ismeri be…
A közszférában az előző hónaphoz képest januárban a közigazgatásban és a tanügyben 1,8 százalékkal, illetve 0,2 százalékkal csökkent, az egészségügyben pedig 0,8 százalékkal nőtt a nettó átlagfizetés. És a Bolojan-kormányzat megszorításaink hatása még nem is érződik teljes mértékben, viszont az infláció nő, az árak elszálltak.
Romániában a gázolaj (dízel) literenkénti ára már meghaladta a 9 lejt, és a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek, valamint az Európában fennálló strukturális gázolajhiány miatt március végére 10 lej körül lesz – vetített előre az Intelligens Energia Egyesület (AEI). Az olaj világpiaci drágulása késleltetve jelenik meg a töltőállomások áraiban, mivel a finomítók több héttel korábban beszerzett nyersolajat dolgoznak fel. Emiatt a benzin ára átmenetileg stabilabb maradhat, miközben a gázolaj ára már tükrözi a piaci feszültségeket, ami növeli a két üzemanyag közötti árkülönbséget.
A drágább gázolaj kulcsszerepet játszik az áruszállításban, a mezőgazdaságban és a logisztikában, ezért a drágulása gyorsan átszivárog a szállítási költségekbe, majd az élelmiszerek és más termékek árába is. Az AEI szerint a kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e a jósolt üzemanyagár-növekedés, hanem az, hogy milyen gyorsan és mennyi ideig tart a drágulási szakasz.
