36 év szabadság után Romániának még mindig sok a megoldandó problémája – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő a kommunizmus áldozatainak román emléknapján közzétett üzenetében, hangsúlyozva, hogy nem szabad engednünk magunkat veszélyes nosztalgiába sodródni, és nem szabad relativizálni a kommunizmus bűneit.
A román parlament 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a kommunizmus áldozatainak romániai emléknapja minden évben december 21-e legyen annak okán, hogy 1989-ben ezen napon tört ki az a bukaresti rendszerellenes tüntetés, aminek megtorlása olajat öntött a tűzre olyannyira, hogy másnap a diktátorházaspár menekülésre fogta.
„Ma a kommunizmus áldozataira emlékezünk, és azokra, akiknek volt bátorságuk fellázadni egy olyan diktatúra ellen, amely életeket tett tönkre és szisztematikusan megsértette az emberi jogokat. 1989. december 21-én a Temesváron kezdődött felkelés elérte Bukarestet, és végül a kommunista rezsim bukásához vezetett. Az ő áldozatuknak köszönhetően Románia ma szabad ország, ahol a polgárok szavazhatnak, szabadon véleményt nyilváníthatnak és dönthetnek saját jövőjükről. Sokan közülünk átéltük azokat az időket, és pontosan tudjuk, mit jelentett szabadság nélkül, félelemben és hatalmi visszaélés alatt élni” – fogalmazott üzenetében a miniszterelnök.
Arról nem ejtett szót, miként a korábbi években elődei sem, illetve a román államhatalmat 1989 kézben tartó vezetők sem, hogy a „lázadás” december 15-én indult meg Temesváron Tőkés László református lelkész védelmében, 16-án eszkalálódott rendszerellenessé, másnapra forradalommá fejlődött, 20-án pedig a Bánság fővárosát már nem ellenőrizte a rezsim.
Bolojan azt fejtegette még, hogy az 1989-es forradalom után Románia a demokrácia útjára lépett, azonban nem történt minden a helyes módon, és nem oldódott meg minden probléma. „A mai kihívások valósak: bonyolult biztonsági környezet és súlyos belső problémák, beleértve a költségvetési egyensúlyhiányokat és a strukturális gyengeségeket. A megoldások a felelősségvállalásban, az őszinteségben és a határozott döntésekben rejlenek. Ha sikerül megerősítenünk az emberek bizalmát az államban, rendbe hoznunk a közpénzügyeket és kiegyensúlyozottan támogatnunk a gazdasági fejlődést, akkor elmondhatjuk majd, hogy a szabadságért életüket adók áldozata nem volt hiábavaló” – üzente a balliberális koalíciós kormány feje.
Ennél sokkal tragikusabb képet mutat viszont a román média, amelynek nagy része ezekben a napokban szinte kizárólag két narratívát erőltet: az európai uniós háborús klikk megveszekedett oroszellenességét, valamint az 1989-es romániai események elmaszatolását. Vissza-visszatérő elemként tűnik fel a durva történelemhamisítás, miszerint a Ceaușescu-diktatúra közvetlen bukását a Moszkvából irányított, Romániába beszivárgott KGB-ügynökök és a Tőkés Lászlót hátulról toló magyarországi titkosszolgálatok okozták, Nagy-Románia szétverésének és Erdély elfoglalásának a hátsó szándékával…
