Brüsszel újabb őrültségre készül, amellyel gyakorlatilag létrehoznák az ENSZ globális migrációs paktumának európai verzióját – közölte ma Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Tárcája közleménye szerint a miniszter a Budapesti Migrációs Konferenciát követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésében 2018-ban „áterőltetett” paktum alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, és kimondja, hogy annak minden egyes állam származási, tranzit- vagy célországa.
Brüsszel ugyanerre az őrültségre készül az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodás elfogadásával – szögezte le, mondván, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal megkötni tervezett egyezmény újabb migrációs csatornákat hozna létre. Majd hozzátette, hogy bár különböző neveken illetik, az Európai Bizottság a kötelező letelepítési kvótákat is folyamatosan napirenden tartja. A magyar kormány ezzel szemben úgy véli, hogy minden országnak joga van kimaradni a migrációs folyamatokból, és az az alapvető jog, hogy mindenki a hazájában élhessen biztonságban – húzta alá.
Szijjártó Péter szerint a migráció további erősödésének biztonsági, civilizációs és egészségügyi kockázatai is vannak. Kiemelte, hogy látható az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, illetve a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélyére figyelmeztetett. Emellett rámutatott, hogy a migrációs hullámok felgyorsítják a koronavírus-járvány terjedését, különös tekintettel arra, hogy az érkezők jellemzően olyan országokból jönnek, ahol alacsony az oltottsági arány.
Az Európai Uniónak meg kellene védenie magát, és nem még nagyobb bajt hoznia az európai emberek fejére – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a migráció komoly biztonsági kihívásokat jelent Európában, miután a kontinens példátlan módon egyszerre három irányból is nyomás alatt áll. Szerinte a jelenlegi helyzetnél pedig már csak a kilátások rosszabbak, ugyanis a kiváltó okok egyre súlyosabbá válnak. A miniszter kiemelte, hogy egyesek azzal veszik védelmükbe a migrációt, miszerint kell a munkaerő. A mostani válságos helyzetben azonban, amikor európaiak tíz- és százezrei vesztették el a munkahelyüket, először a helyiek problémáit kellene megoldani.
Közölte, Magyarország déli határán idén eddig 110 ezer migránst állítottak meg, míg tavaly ez a szám „csak” 44 ezer volt. Ha Brüsszelen múlna, ez a 110 ezer bevándorló már itt lenne benn, de szerencsére nem rajtuk múlik, hanem rajtunk – jelentette ki.
Michael Spindelegger, a Nemzetközi Migrációspolitikai Fejlesztési Központ főigazgatója arról számolt be, hogy a Földközi-tenger keleti térségét leszámítva minden migrációs útvonalon jelentősen megnőtt idén az érkezők száma Európában. Hangsúlyozta: jövőre mintegy 250 ezer afgán menedékkérőre lehet számítani, s ezzel a hullámmal mások is megpróbálkozhatnak Európába jutni, így hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2015-ben, amit meg kell előzni.
Közben a magyar Alkotmánybíróság migrációs ügyben hozott fontos döntést egy megkeresésre reagálva, megállapítva: ha az Európai Unió szervei alulteljesítenek az egyes alkotmányos jogok védelme terén, a hazai Alaptörvényre lehet és kell támaszkodni. A testület azt is megerősítette: a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság részét képezi. A testület ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.
A magyar Alkotmánybíróság döntésében tartózkodott attól, hogy az uniós jogrendet, az európai joggyakorlatot a hazai jogrenddel ütköztesse. A határozat azonban megerősíti a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot: az uniós csatlakozáskor az alkotmánymódosítás világosan elhatárolta egymástól a tagság és az állami szuverenitás kérdését.
