Panasszal fordul az Európai Bizottsághoz a romániai gyepek védelmében két erdélyi magyar civil szervezet, kérve, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Románia ellen az uniós vállalások be nem tartása miatt.
Márk-Nagy János, a Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti fiókjának vezetője a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselőivel közösen tartott csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatón közölte: hat pert indítottak Arad, Bihar és Szatmár megyei Natura 2000-es területeken való illegális tevékenység (beszántás, napelempark létrehozása) miatt. A bírósági keresetet a területek tulajdonosai vagy tönkretevői, valamint a román környezetvédelmi hatóságok, jelesül a Környezetvédelmi Ügynökség (Agenția Națională pentru Protecția Mediului) és Környezetvédelmi Őrség (Garda Naţională de Mediu) nevű sóhivatalok ellen nyújtották be.
Márk-Nagy az MTI-nek elmondta: azután fordultak bírósághoz, hogy a környezetvédelmi hatóságok nem kényszerítették a beszántott gyepek helyreállítására a tulajdonosokat, feljelentéseik ellenére elkendőzték az ügyeket. „Azt szeretnénk, hogy a bíróság állapítsa meg a mulasztást, és kötelezze a hatóságokat, hogy lépjenek fel ezekben az ügyekben” – jelentette ki. Hozzátette: a pereskedésen túl pár napon belül az Európai Bizottsághoz is fordulnak az ügyben. „Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen az EU-s jog be nem tartása miatt” – mondta.
Az EKE-vezető emlékeztetett: Románia az uniós csatlakozás előtt vállalta, hogy megtartja a 2007. január elsején létező gyepterületet, és már bizonyítható, hogy ez nem történt meg. Ezen kívül a védett területekre két EU-s direktíva, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv vonatkozik, melyek szerint biztosítani kell a Natura 2000-es területeknek, az élőhelyeknek, fajoknak a megfelelő védelmét. Márk-Nagy János szerint számos eset és tanulmányuk bizonyítja, hogy ez nem történt meg, és rendszerszintű problémáról van szó. „Tanulmányokkal kimutattuk, hogy milyen mértékben tűnnek el a gyepek 2007 óta Romániában” – mondta. Ennek legfőbb oka a beszántás, mivel egyre intenzívebbé válik a mezőgazdaság, és már csak a területalapú támogatások miatt is jobban megéri szándóföldi gazdálkodást folytatni.
Egy új ok a napelemparkok létrehozása: számos helyen védett területre is terveznek ilyen beruházást. Arad megyében például a környezetvédelmi hatóságok kiadták az engedélyt egy több mint ezer hektáros beruházásra, és nem vették figyelembe, hogy fontos madárélőhelyet is érint.
Márk-Nagy egy most lezajlott hároméves projektjük számos eleme mellett az agrárkörnyezet-védelmi programokra is kitért. Mint mondta, ezeket úgy próbálják kitalálni, hogy a gyepekre vonatkozó uniós kiírások a gazdáknak is előnyösek legyenek, máskülönben nem motiváltak a gyepek fenntartásában. Rámutatott: Romániában egyre intenzívebbé válik a mezőgazdaság, a kis parcellákat egyesítik, így eltűnnek a közöttük lévő bokorsávok, fasorok, és a hatalmas monokultúrák nem hagynak helyet az élőlényeknek.
Emlékeztetett, hogy Románia földrajzi fekvéséből adódón nagyon gazdag gyepes területekben, az egyetlen uniós ország, ahol öt biogeográfiai régió is megtalálható a Fekete-tengertől a pannon gyepekig. „Ezek nemcsak önmagukért értékesek, hanem azért is, mert nagyon sok védett élőlény kötődik a gyepekhez, melyek csak itt élnek, tehát a létük a gyepektől függ” – húzta alá. Hozzátette: a gyepek eltűnése az említett fajok eltűnését is maga után vonja, ezért is fontos az uniós szintű beavatkozás.
