Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent az államkasszának – jelentette ki ma Ilie Bolojan román miniszterelnök. Tárcavezető minisztere szerint sok az tehetetlen kórházigazgató és a pénzéhes orvos.
Az Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a kormányfő rámutatott, erre az évre eredetileg 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni ahhoz, hogy legyen pénz az elmaradt számlák kifizetésére, illetve hogy biztosítsák a rendszer működését az év végéig. Bolojan szerint az elmúlt években nagy problémák halmozódtak fel az egészségügyben, amelyek közül a kiadások gyors növekedése befolyásolja a leginkább a rendszer működését. Az országos egészségbiztosítási pénztáron keresztül kifizetett összegek a költségvetési bevételek 16 százalékára nőttek az elmúlt években jegyzett mintegy 11 százalékról, és ez a növekedés fenntarthatatlan.
Bírálta bizonyos kórházak szerinte eredménytelen menedzsmentjét, az aránytalan bérköltségeket és a digitalizáció késését. A kormányfő rámutatott, hogy az egészségügyi rendszerre fordított összegek jelentős mértékű növekedése nem tükröződik a szolgáltatások minőségében, sem a betegek elégedettségében.
Bolojan szerint a probléma egyik forrása, hogy a fizetésekhez szükséges pénz jelentős részét a kórházak megkapják az egészségbiztosítási pénztártól, anélkül azonban, hogy ezt a szolgáltatások mennyiségéhez vagy minőségéhez kötnék. Így semmi sem ösztönzi az igazgatókat a hatékonyabb munkára, a szolgáltatások minőségének javítására. Felhívta a figyelmet az aránytalan bérköltségekre is, amelyek a kórházak egyharmadában meghaladják az intézmény összes kiadásának a 80-90 százalékát. Így nagyon kevés pénz marad gyógyszerekre, vizsgálatokra, felszerelésre, a különféle szolgáltatásokra. „Ezek a kórházak elsősorban az ott dolgozókért vannak, hogy biztosítsák a fizetésüket” – mondta nyersen a miniszterelnök.
Bolojan bírálta a rendszer digitalizálásának késését is, és az országos egészségbiztosítási pénztár szoftverének korszerűsítésére, illetve a kórházak szoftvereivel való összekapcsolására szólított fel. Ez lehetővé tenné a kiadások racionalizálását és nyomon követését – magyarázta.
Az egészségügyi miniszter a maga során lemondásra szólította fel azokat a kórházigazgatókat, akik nem képesek hatékonyan dolgozni. (Ez amúgy olyan, mintha megkérnéd a kutyát, hogy önként hagyja ott a koncot.) Hozzátette, szégyelli a betegek előtt, hogy miközben évi 77 milliárd lejes (15,5 milliárd eurós) költségvetése van a román egészségbiztosítási pénztárnak, vannak kórházak, ahol a pácienseknek kell megvásárolniuk az olyan banális gyógyszereket, mint az Algocalmin vagy a Paracetamol.
Rogobete rámutatott, dolgoznak a rendszerben olyan „rendkívüli emberek”, akik éjszaka is hajlandók bemenni a munkahelyükre egy-egy súlyos esethez, gyakran túlóráznak, vagy több ügyeletet vállalnak, de olyan orvosok is vannak, akik nem dolgozzák le a teljes munkaidejüket, mert magánkórházaknál is fogadnak betegeket vagy műtenek. Az ilyen helyzeteket hivatott megszüntetni az az intézkedés, amellyel lehetővé teszik a kórházigazgató számára, hogy bontsák fel a munkarendet megsértő orvos munkaszerződését. (Arra már nem tért ki, hogy vannak orvosok, akik három helyről tömik a zsebüket: a kórházban, a magánpraxisban és az egyetemeken. Mindemellett legtöbbjük a hálapénzt is elvárja.)
A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tétele nem jelenti azt, hogy megvonják a kórházaktól a szükséges forrásokat. „A hatékonysághoz a rendszer átszervezésére van szükség, hogy kijavítsuk azokat a dolgokat, amelyek nem működnek”’ – fogalmazott.
Romániának az 1989-es rendszerváltás óta 28 posztkommunista egészségügyi minisztere volt, egyesek közülük többször is betöltötték a tisztséget. Az RMDSZ négy ilyen tárcavezetőt adott az évek során: Bárányi Ferencet, Hajdú Gábort, Ritli Lászlót, Cseke Attilát.
