Benedek-Huszár János, Barót (Kovászna m.) polgármestere minap egy demográfiai statisztikát tett közzé közösségi oldalán, melyben az erdővidéki város és a hozzá tartozó falvak (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) lakosságának számbeli alakulását taglalja, visszatekintve a legutóbbi népszámlálás óta eltelt időszakra.
A helyzet nem rózsás, és erre rávilágít a polgármester is. „Nézzünk szembe minden szépítés nélkül közösségünk gondjaival!” – hívja fel a figyelmet. A 2011 óta eltelt időszakban Barót és a hozzá tartozó falvak demográfiai vesztesége 544 fő – írja az elöljáró, vagyis egy falunyi népet elveszített a nagy többségében magyar közösség. Ennyi volt a különbség, természetesen mínuszban az elhalálozások és a születések között. Vagyis ez a szám csak a természetes szaporulat negatív mérlegéből adódó veszteség, ezenkívül nem tudni, mennyien hagyták el a vidéket, hogy egyebeket ne is említsünk. A 2011-es cenzus 8672 lakost talált Baróton és a beosztott falvakban.
Jól tudja minden háromszéki polgár: elsősorban a gazdaság mélyrepülését kellene megakadályozni ahhoz, hogy valami változzon, mert hát ki az a fiatal, aki letelepedik ott, ahol nincs munkahely, nincs lakhatási lehetőség, a gyermekvállalásról nem is beszélve? Nagyon beszédes az a tény is, hogy a baróti szülészeten tavaly egész évben alig öt baróti gyerek jött a világra. Az igaz, hogy egyesek elmennek Sepsiszentgyörgyre vagy Székelyudvarhelyre szülni, tehát nem mérvadó ez a szám. Ám akkor feltevődik az a kérdés, hogy miért pumpál az egészségügyi kormányzat annyi pénzt a baróti kórházba, ha mégsem tudnak ott mindenkiknek egy egyszerű szüléshez megfelelő körülményeket teremteni?
Más kérdések is feltevődnek. Ilyen demográfiai mutatók mellett kinek építik a baróti új iskolát, vagy kinek fogják építeni a bölcsődét? Óriási összegű beruházások ezek, melyek sok pénzt emésztenek fel a helyi költségvetésből is. Benedek-Huszár polgármester optimista hangnemben zárt: „Azon kell dolgoznunk, hogy olyan körülményeket teremtsünk fiataljaink számára, amelyek itthonmaradásra, hazaköltözésre, gyermekvállalásra ösztönzik őket, amellyel lassítjuk, megállítjuk, majd megfordítjuk a közösségünk elsorvadását előre vetítő tendenciákat. Nincs nálunk a megoldás receptje, de gondolkodjunk együtt rajta, és ha megvan, tegyünk érte!”
Az esetről beszámoló tudósító megjegyzi: az elmúlt években gyakorlattá vált „boldoguljon ki, ahogy tud‟ háromszéki receptet ideje sutba vágni, helyette pedig konkrét, a fiatalokat segítő programokat kell életbe ültetni, mind megyei, mind helyi szinten, melyek valós megoldásokat kínálnának a jelenleg kilátások nélküli fiataloknak. Különben az utolsó hamarosan becsukhatja maga mögött az ajtót.
(Forrás: Székely Hírmondó)
