Egy kis terefere nem árt, de sok haszna nem várható

Az úgynevezett Bukaresti Kilencek – Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia – államfői tanácskoznak ma a Cotroceni-palotában. A csúcstalálkozó házigazdája a B9 két kezdeményezője, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök.

Az értekezletbe online kapcsolódik be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenbergnek egészségügyi problémák miatt kellett lemondani a németországi és romániai eseményekre szóló meghívásait.

A tanácskozás az elnöki palotában 15 órakor kezdődik, ezt követően a román és a lengyel államfő 17:15-kor tart sajtótájékoztatót.

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint „a csúcstalálkozónak különös jelentősége van a jelenlegi biztonsági kontextusban, amelyet Oroszország Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziója, valamint a NATO keleti szárnyán fekvő államokat, de az egész euroatlanti térséget érintő közös és összetett kihívások határoznak meg”. Ez a narratíva Románia geopolitikai értékelését tükrözi és a román állampolitika oroszellenességét magyarázza.

A találkozó napirendjén szerepel a 2022. június 28–30. között Madridban tartandó NATO-csúcstalálkozó legfontosabb döntéseinek előkészítése, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeire és a NATO erre adott válaszlépéseire.

Klaus Iohannis szorgalmazni fogja az elrettentő és védelmi pozíció kiegyensúlyozott és egységesen megerősítését a keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Arra is rámutat majd, hogy a madridi csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az új stratégiai koncepció lesz, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a NATO irányvonalát. A stratégiának a jelenlegi realitásra kell alapoznia, és Románia szorgalmazni fogja egy olyan koncepció elfogadását, mely a kollektív védelmet helyezi előtérbe, Oroszországot a NATO-t fenyegető veszélyként határozza meg, és minden szinten megerősíti a Szövetséget, hogy megfeleljen minden jelenlegi és jövőbeli kihívásnak – áll a bukaresti közleményben.

A csúcstalálkozón szó lesz továbbá Ukrajna és a keleti szomszédságban levő partnerek ellenálló képességének növelésére irányuló támogatás folytatásáról, valamint a NATO „nyitott kapuk” politikájáról, többek között Finnország és Svédország csatlakozási folyamatával kapcsolatban.

A Bukaresti Kilencek megalakulását Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államelnök kezdeményezte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia. Magyarországot a nemrég az Országgyűlés által megválasztott államfő, Novák Katalin képviseli a mai tanácskozáson, s bár közjogi értelemben ő az állam legfőbb méltósága, Magyarország nem prezidenciális, hanem parlamentáris köztársaság.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Törvényt sérthetett a Lomniciékat támadó román képviselő

Következő hír

Holnap Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál 30 helyszínen a Kárpát-medencében

Related Posts
Total
0
Megosztás