Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, volt EU-biztos szerint élénk, erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, kell fenntartania a saját létkörülményeit, de mindezt sikeresen teszi.
Bánsági látogatásának legfőbb célja állítólag az volt, hogy megnézze, hogyan élnek a temesvári magyarok, s mivel miniszterként a „Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa 2023” projektért is felelős, a szintén kulturális főváros Temesvár programsorozatába is bepillantott. A világhírű román szobrász, Constantin Brîncuși műveiből nyílt kiállítást nézte meg, illetve a Alin Nicával, a Temes Megyei Tanács nemzeti liberális párti elnökével és Dominic Fritz balliberális (USR) polgármesterrel egyeztetett a további együttműködésről.
Navracsics a magyar közösség intézményeibe, a Magyar Házba és az Új Ezredév Református Központba is ellátogatott, a közösség képviselőivel találkozott. Hangsúlyozta, a magyar kormány támogatásával tavaly visszavásárolt Magyar Ház volt látogatásának legszebb pontja. „Azt látom, a magyarság vissza tudja szerezni azokat az ingatlanokat, amiket elvettek tőle, meg tudja szervezni a saját közösségét, és meg tudja teremteni azokat a feltételeket, amelyek eredményeként itt, a szórványban is meg tud maradni. És bízzunk benne, hogy a jövőben erősödni is fog” – nyilatkozta az MTI-nek a fideszes politikus.
A Tamás Péter László német-román-magyar vállalkozó, üzletember által gründolt Várbástya Egyesület a magyar állam támogatásával tavaly februárban vásárolta meg a város szívében álló Magyar Házat, amelyet tíz évvel a trianoni döntés után a bánsági város magyarsága épített kulturális egyesületei, politikai képviselete számára. A mintegy 1800 négyzetméteres hasznos felületű háromemeletes irodaépület az eredeti rendeltetésének megfelelően a bánsági, temesvári magyarság céljait fogja szolgálni, jelenleg is magyar politikai és civil szervezetek székhelye, egyfajta kulturális központként működik.
Jelenleg a bálterem felújítása zajlik, amely újabb közösségi hely lesz, egy-két hónapon belül készül el. A jövő hónapban a magyar boltot is szeretnék megnyitni a földszinten, ahol főként magyar termékeket árulnak majd. Ebben kis kávézó is lesz, arra emlékeztetve, hogy az olasz presszókávé atyja, Illy Ferenc temesvári születésű volt.
A belvárosban, a megyei tanács és prefektusi hivatal épületével szemközt álló Magyar Házat 1930-ban közadakozásból építette fel a város magyar közössége, amelynek kulturális intézményei és politikai képviselete a trianoni döntés nyomán székház nélkül maradtak. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette az épületbe, 1967-ben államosította, majd az 1990-es évek elején a Renașterea Bănățeană című nacionálkommunista román megyei napilap kiadója, a Timpress Rt. szerezte meg. A temesvári magyarság képviselői számtalan pert indítottak a visszaszerzéséért, de ezeket rendre elvesztették, így végül magyarországi kormánytámogatással visszavásárolták az épületet.
Egyes híradások – amelyek a miniszter saját Facebook-bejegyzéséből is ihletődtek – azt írták, hogy „a magyar kormány támogatásával megújult a Temesvár-Belvárosi Református Templom” is, ami csak úgy igaz, hogy a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat nyomán tavaly megtörténhetett a Mária téri templompalota belső udvarának részleges felújítása, bizonyos építészeti, épületgépészeti és elektromos munkálatok elvégzésével. Mint ismeretes, innen indult el 1989. december 15-én az a Tőkés László lelkipásztor és családja köré szerveződő magyar–román spontán összefogás, ami a temesvári népfölkelésbe torkollva robbantotta ki az antikommunista forradalmat Romániában.
A negyedmilliós Temesváron amúgy ma már csak a lakosság 9%-a magyar nemzetiségű vagy származású.
