Egy ötvenöt esztendős zenekar története a filmvásznon

Egész estés film készül a kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttesről. Az alkotásban a több mint fél évszázada muzsikáló együttes közösségteremtő erejét és a magyarság kulturális életében betöltött, meghatározó szerepét mutatják be az alkotók, Pigniczky Réka és Gellér-Varga Zsuzsanna.

Bár sok archív anyag is elérhető az együttesről, Pigniczky nem csak ezekkel dolgozott, hiszen a filmes szakembert jobban érdekelte, hogy azt mutassa meg, milyen emberek a zenekar tagjai. Elkísérte őket Erdélybe, a Vajdaságba, de Dél-Amerikába is, és nem hagyományos portréfilmet készített, nem kronologikusan megy végig az együttes történetén. Narráció helyett egy animált „népmese” fogja összefoglalni a Kaláka múltját, ezzel kikacsintanak a Magyar népmesékre, melynek az együttes szerezte a feledhetetlen főcímzenéjét és az összes filmzenéjét, zörejét is.

Az amerikai–magyar alkotó a műsorban elmondta, alkotótársával, a dokumentumfilm-rendező Gellér-Varga Zsuzsannával, aki maga is óriási Kaláka-rajongó, nagyon sok kutatást együtt csináltak. „Együtt találtuk ki a történetet és azt, hogy ötvenöt évet hogyan lehet összegezni egy filmben. Hogyan lehet összegezni másfél órában, hogy mi is a Kaláka. Szerintem a magyarok nem is tudják, mekkora kincs ez a zenekar. Tényleg egy hungarikum, és ez nagyon inspirált.”

A rendező szerint ez egy utazós film, road movie jellegű, amelynek az a központi eleme, hogy az együttes visszavisz egy Kányádi Sándor-verset oda, ahol azt a verset írta a költő. „Nekem a Kaláka szóból az jön ki, hogy tulajdonképpen ez egy olyan közösség, amelyben ez az együtt maradás, együtt evés, a közös kreativitás a kulcs. Van egy olyan dinamika, ami működik, és ebből kéne nekünk meríteni. Nem csak a magyaroknak, hanem bárkinek. Ezért is mondtam nekik az erdélyi forgatás után, hogy köszönöm, hogy itt lehettem, jobban érzem magam, amikor velük vagyok” – összegezte Pigniczky Réka.

*

A Kaláka együttes egyébként ma, február 18-án, Jókai Mór születésének évfordulóján Balatonfüreden lép fel, ahol az Anna Grand Hotelben megünneplik a magyar széppróza napját a Magyar Írósz9vetség szervezésében. Az eseményen mutatják be Az év novellái 2024 című antológiát is.

Évek óta megszokott, hogy a magyar széppróza napja a tavaszi könyvszezon megnyitója. Az esemény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar prózairodalom eredményei és a kortárs prózaírók munkássága jobban megismerhetővé válhasson. A magyar széppróza napja alkalmat teremt arra is, hogy a kortárs prózai alkotások megbecsültségét növelhessék.

A magyar széppróza napját 2018-tól ünnepeljük Jókai Mór születésnapján,  a Magyar Írószövetség Választmánya döntése szerint. Jókai születésnapja azért alkalmas a próza ünneplésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez – olvasható az írószövetség közleményében, amelyben azt is hangsúlyozzák, hogy Jókai volt a magyar prózaírás megújítója. Aki a hivatalos írói, szerkesztői munkássága mellett jelentős közéleti szerepet is betöltött, napirenden tartva a magyar értelmiség, szépírás és közoktatása kérdéseit.

Jókai műveit nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is ismerték már az ő korában, mivel számos kötetét lefordították. Könyvei ma is keresettek. A magyar széppróza napja arra is jó alkalom, hogy Jókai halhatatlan klasszikusait is ismét felfedezzük.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Minden negyedik európai parlamenti képviselőt botrány terhel

Következő hír

Példamutatóék példamutatásaiból (3.)

Related Posts
Total
0
Megosztás