Egy izraeli állampolgársággal is rendelkező, az izraeli hadseregben (Cáhál) szolgáló román állampolgár is életét veszítette az izraeli támadásokban – közölre a román külügyminisztérium. Azt nem tudni, hogy hány Izraelben lakó polgárnak van román állampolgársága is, de ők többnyire Romániából (főleg 1989 előtt) odatelepült zsidók és azok hozzátartozói, családtagjai.
A bukaresti külügyi tárca az X közösségi platformon számolt be az izraeli hadseregben szolgáló, izraeli–román kettős állampolgár haláláról. Luminița Odobescu román külügyminiszter hétfőn a Digi24 hírportálnak elmondta: eddig mintegy 800 román állampolgár kérte a kimenekítését Izraelből és mintegy 100 a Gázai övezetből, utóbbiak vegyes nemzetiségű családok tagjai.
Ma reggelig az igénylőket már hazaszállítottak a Szentföldről, de a miniszter szerint még sokan vannak várólistán. Elmondta: becsléseik szerint további 800 román állampolgár lehet a zsidó államban, és mindent megtesznek, hogy mielőbb kimenekítsék őket.
Közben a térségben ma délután is folytatódtak az összecsapások: délen, a Gázai övezet szomszédságában a Hamász fegyvereseivel, északon, a libanoni határnál pedig a Hezbollah libanoni síita szervezet tagjaival harcol a Cáhál – jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió.
Az izraeli légierő másfél órás szünetekkel egyre erősebb, pusztító és brutális megtorló légicsapásokat hajt végre a Hamász vélt gázai hadállásai ellen. Vadászgépekkel támadták a palesztin szervezet létesítményeit egyebek között a gázai al-Furkán és a Tel al-Hava negyedben, ahonnan számos akciót indítottak Izrael ellen. Megsemmisítették a gázai pénzügyminisztérium egyik központját is. A Cáhál szóvivőjének tájékoztatása szerint harci helikopterekkel támadták Libanon területét, az ottani al-Majadín hírportál szerint pedig több dél-libanoni települést lőttek, miután az ország északi határvidékénél megöltek több olyan állítólagos terroristát, aki Libanonból szivárgott be Izraelbe.
Mint köztudott, az arabok és Izrael közti konfliktus – noha a zsidó állam csak 1948 óta létezik hivatalosan – a palesztinai zsidó és arab lakosság közti összecsapások formájában a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. Az újkori konfliktusok alapoka az, hogy a palesztinai arabok sosem ismerték el az új zsidó államot, ráadásul Izrael az ENSZ-határozatok által az államalapítás idején megszabott területeknél jóval többet vont az ellenőrzése alá. Ezekről a területekről az arab és palesztin lakosság nagy része elmenekült, a környező országok a lakosságot nem fogadták be, területeiken mint menekültek éltek, élnek a mai napig.
Az 1967. június 5–10. között lezajlott harmadik arab–izraeli háborúban a zsidó állam – főként amerikai segítséggel – elfoglalta a Sínai-félszigetet, a Gázai övezetet, Jeruzsálem keleti felét, Szíriától a Golán-fennsíkot, illetve Ciszjordániát. A Sínai-félszigetet csak 1979-re sikerült Egyiptomnak visszahódítania, innen 1982-ben vonult ki az utolsó zsidó katona. A többi megszállt terület azóta is a zsidó állam ellenőrzése alatt áll, bár Ciszjordánia nagy részét a Palesztin Hatóság, a Gázai övezetet pedig ez utóbbitól függetlenül a Hamász kormányozza.
Ma délutén tűzszünetre szólított fel Oroszország és az Arab Liga is, miközben Egyiptom szerint még közvetíteni is nagyon nehéz a jelenlegi helyzetben.
