Órákig abban a hitben éltem, hogy a nemrég lezajlott idei Eurovíziós Dalfesztivált Románia, illetve Alexandra Căpitănescu nyerte a „Choke Me” című, provokatív rockdallal. Mert bár több román tévéállomás adásába is belekukkantottam, mindegyiken csak óriási román sikerről lelkendezett egy vagy több valaki. Arról ezek az adók nem tájékoztattak, hogy a galaci énekes-dalszerző tulajdonképpen hányadik helyen végzett…
Miután már elkönyveltem magamban, hogy a világ legnagyobb és legrégebbi dalversenyének 70. évadja román diadallal zárult, egyszer csak azt hallom, hogy a nő harmadik helyezett lett. Ez is szép teljesítmény – gondoltam magamban. Mielőtt napirendre térhettem volna az így kiegészült hír fölött, újabb fejlemény: hatalmas botrány van kibontakozóban! A moldovai köztársaságbeli szakmai zsűri tagjai a romániai énekesnő előadását nem átallották csupán három (3) pontra értékelni. Ami miatt azért is szégyelljék magukat, mert a moldovai közönség bezzeg a maximumot jelentő tizenkét (12) ponttal jutalmazta a román produkciót.
Ekkor ösztönösen azt képzeltem a botrány fő forrásának, hogy ha a moldovai szakmai zsűri 3 helyett szintén 12 pontot adott volna, Alexandra Căpitănescu legalább a második, de talán az első helyre kerül. Csakhogy íme az első három helyezett ország pontszámai: 1. Bulgária – 516; 2. Izráel – 343; 3. Románia – 296. Az eurovíziós verseny végső sorrendjének megállapításához fele-fele arányban összeadják az országonkénti szakmai zsűriktől és az egyes országok nézőitől beérkezett szavazatokat. Következésképpen ha a romániai produkció a moldovai szakmai zsűritől 3 helyett 12 pontot kap, az ennek betudhatóan elért pontszám is édeskevés lett volna az előrébb lépéshez. Tehát a botrány azért törhetett ki, mert a Pruton túli szakmai zsűri tagjai elmulasztották azt is figyelembe venni, hogy Pruton inneni produkciót pontoznak. Hm…
Ekkor ugrott be, hogy tulajdonképpen „szépséghibás” rendezvényről van szó, amennyiben a szomszédai ellen háborúzó Izrael részvételének az engedélyezése miatt öt ország – Spanyolország, Írország, Szlovénia, Hollandia és Izland – bojkottálta az idei Eurovíziós Dalfesztivált. Amit azonban az óriási román sikerről tudósító általam információforrásként használt román tömegtájékoztató eszközök elmulasztottak tudatni…
Egy bizonyos kor elérése után az embernek mindenről eszébe jut valami. Jelen összefüggésben az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpia esetére asszociáltam. Ezen Románia 20 arany-, 16 ezüst-, illetve 17 bronzérmet szerzett és 53 éremmel a második helyen végzett a 83 arany-, 61 ezüst-, 30 bronzérmet gyűjtő, vagyis 174 érmet összesítő USA mögött. Erről a Los Angeles-i olimpiáról, amelyen történetének legnagyobb sportsikerét érte el a balkáni ország, ma is meglehetően gyakran esik szó Romániában. Többnyire szintén anélkül, hogy csorbaságáról említés történne. Így aztán sokan nem tudják, hogy az amerikai játékokon az akkori szovjet blokk országai közül egyedül csak Románia sportolói vettek részt – a Moszkvából meghirdetett bojkott ellenére. A következő országok sportolói távol maradtak: Szovjetunió, Afganisztán, Albánia, Angola, Bulgária, Kuba, Csehszlovákia, Dél-Jemen, Etiópia, Felső-Volta (ma Burkina Faso), Irán, Kuba, Líbia, NDK (Kelet-Németország), Magyarország, Észak-Korea, Laosz, Lengyelország, Mongólia, Vietnam. Távolmaradásuk egyebek között azért is figyelmet érdemel, mert a felsoroltak között több olyan ország – Szovjetunió, NDK, Bulgária, Magyarország – található, amelyek sportolói hagyományosan jól szerepeltek-szerepelnek a nyári olimpiákon, így például az 1980-ason és az 1988-ason is Romániánál több (esetenként sokkal több) érmet gyűjtöttek.
Tájékoztatni bizonyos részletek elhallgatásával is lehet. De van, ahol az ilyesmit félretájékoztatásnak tekintik…
Boros Ernő
