2017 óta nem nyújtottak be annyi menedékjogi kérelmet Németországban, mint 2021-ben. Sokan a csaknem hét évvel ezelőtti menekülthullámhoz hasonlítják a mostani helyzetet – számolt be róla a V4NA Hírügynökség.
Beigazolódott, amire szakértők már többször felhívták a figyelmet: a koronavírus-járvány miatt ismét ugrásszerűen megnőtt az otthonaikat elhagyók száma. Egy friss jelentés szerint 2017 óta nem kértek annyian menedékjogot Németországban, mint tavaly. A rekord majdnem megdőlt, hiszen 2021-ben több mint 190 ezer kérelmet regisztráltak, míg négy évvel korábban körülbelül 220 ezren kérték a menedékjogot – derül ki a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adataiból.
A migránsok összevissza hazudnak a menedékjog megszerzéséért. A legtöbben a korukat adják meg hamisan, akad azonban olyan bevándorló is, aki korábbi bűncselekményeit igyekszik eltitkolni.
A legtöbben tavaly is Szíriából szerettek volna letelepedni, az arab országból több mint hetvenezren költöznének Németországba. Az afgán menekültek száma is drasztikusan megnőtt, ami a nemrég ott megkezdődött radikális iszlamista uralomnak tudható be. Emellett jelentős számú északmacedón és koszovói menekült nyújtott be kérelmet, nagy részük ezeknek is muszlim. A bevándorlók integrációja ugyanakkor nem volt olyan sikeres, mint ahogy azt korábban remélték. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal statisztikájából az derül ki, hogy a 2015 óta letelepedett migránsok közül csak minden második tudott elhelyezkedni.
A német embereket megosztja a bevándorlás kérdése. A tavalyi adatokat látva azonban egyre többen gondolják úgy, hogy hiába távozott Angela Merkel egykori kancellár, az úgynevezett Willkommenskultur, vagyis a migránsokat könnyen befogadó politika folytatódik az új koalíciós kormány keze alatt. A Gates of Vienna nevű nemzetközi blog szerint a 2015-ös állapotok még mindig fennállnak, az országot pedig elözönlik az úgynevezett újnémetek.
Ha ehhez a problémához hozzá vesszük a legutóbbi időkben a nők ellen sorozatosan elkövetett zaklatási, a gyermekbántalmazási és pedofília-botrányokat, akkor igaz lehet az a megállapítás, hogy a német állam már képtelen megvédeni a társadalom hagyományos rendjét és értékeit. Túlságosan megengedők a törvények, túl kevés a rendőrség nyomozási jogköre, enyhék a bírósági ítéletek, túl szigorú az adatvédelem, hanyagok, krónikusan alulmaradtak vagy teljesen túlterheltek a hivatalok, rossz az együttműködés a hatóságok között és így tovább.
