Éjszakai lokálok nyílnak a nyugati templomokban

Tombol az ateizmus Nyugat-Európában, ahol ezrével bontják le a templomokat, mivel sem a felújításukra, sem a fenntartásukra nincs pénz. Az üresen álló szakrális terekben üzletemberek nyitnak éttermeket, éjjeli szórakozóhelyeket, gördeszkapályákat. Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a keresztényellenesség Közép- és Kelet-Európát is veszélyezteti – írta a Magyar Nemzet.

Hangszórókból bömbölt a muzsika a temetőben, mint egy világi fesztiválon, panaszolta számos erdélyi magyar a Facebookon, jelezve, hogy a halottak napi megemlékezésüket és a mindenszentek alkalmával lerótt tiszteletüket néhány éve nemkívánatos események zavarják. Pedig a temetőgondnokság nem rossz szándékból cselekszik, csupán követi a divathullámot, amikor például élő koncertet szervez a sírkertben az önkormányzat utasítására, hogy az arra járók, akiknek ételt és italt is kínálnak, jól érezzék magukat.

Az apokaliptikus hétköznapok térnyerésének vagyunk tanúi, az istentagadás már nem csak a Nyugatot fenyegeti, amiként ezt Kirill pátriárka mondta az anglikán egyház fejének, Justin Welbynek, Canterbury 105. érsekének, rámutatva, hogy amit ma a nyugati országokban tapasztalunk, az sokkal szörnyűbb, mint ami a Szovjetunióban történt az egyházakkal. Az embereket szándékosan távolítják el Istentől, az ateizmust szinte alaptörvénnyé teszik, rákényszerítve mindenkit a bűnre vagy annak elfogadására. Az ortodox egyházfő mondatai sajnos nem a képzelet szüleményei, félelmét a statisztika is alátámasztja. Az anglikán államegyház híveinek száma például sosem tapasztalt tempóban csökken: az ország lakosságának már csak 1,4 százaléka vallja magát vallásosnak. Hosszú gondolkodási idő után a canterburyi érsek is belátta, nincs más megoldás, fel kell vennie a harcot a keresztényellenes kultúra apostolaival, mert ha nem, az egyháznak vége.

Felmérések szerint az ateista szemlélet leginkább a fiatalokra jellemző Angliában. A 18 és 24 év közötti korosztály négy tagjából hárman nem hisznek Istenben. A britek szerint ez annak a következménye, hogy bizonyos civil szervezetek évek óta keresztény- és egyházellenes propagandát folytatnak, amelyeknek leginkább ifjúsági táborokban adtak teret, azt hangoztatva, hogy aki keresztény, az primitív és fejlődésellenes.

A nyugati „progresszió” szele a többi keresztény felekezetet is negatívan érinti. Mivel a templomok fenntartása egyre költségesebb, az adakozó hívek pedig egyre kevesebben vannak, a hatalmas katedrálisok és imaházak szerte Európában fenntartót, tulajdonost és funkciót cserélnek.

Az Evangelical Focus című protestáns kiadvány szerint az anglikán egyház évente legkevesebb húsz templomát kénytelen bezárni. Dániában hozzávetőleg kétszáz egyházi hajlék áll kihasználatlanul, üresen, de a német katolikus egyház is gyengül: az utóbbi években ötszáz templomáról kellett lemondania. A helyzet Hollandiában a legkritikusabb, hiszen itt 1600 katolikus templom kétharmadát szippanthatja be az elvilágiasodás, a reformátusok közül csaknem hétszázat. Van viszont, aki örül mindennek, és üzleti lehetőséget látva a helyzetben nem engedi, hogy az elhagyott egyházi építmények elpusztuljanak. Katrin Riffemberg például egyike azoknak, akik egyáltalán nem bánták, hogy köddé váltak a lutheránusok Magdeburgban. Annyi baj legyen, legyintett az üzletasszony, és megvásárolta az evangélikus templomot, amelyben megnyitotta a Templomnak elnevezett éttermét. Az oltárt bárpult váltotta fel, az imapadok helyére asztalok és székek kerültek, a szenteket ábrázoló szobrok és a többi kegytárgy közül viszont csak egy aranyozott angyal tartotta meg régi pozícióját. Aki tehát néhány év múlva beül a Templomba egy konyakra, az már nem biztos, hogy tudni fogja: épp Isten házában látják vendégül.

A hollandiai Arnhem város Szent József katolikus plébániája is nagy erőfeszítéseket tett, hogy megőrizze híveit, de kudarcot vallott. A közös imádkozás egykori helyét gördeszkások sajátították ki maguknak, a templomi berendezés között egyensúlyozva és ugrándozva. Néha bemerészkedett közéjük egy-két idősebb személy azzal a kifogással, hogy nem rendeltetésszerűen használják a szent teret, de a fiatalok elküldték őket, mondván, hogy amíg járhattak volna szentmisére, addig be sem tették a templomba a lábukat. Néhány hónap alatt az épület olyan rossz állapotba került, hogy le kellett zárni.

Az angliai Bristol templomának is új lelkülettel, szemlélettel és feladatokkal kellett megismerkednie, ugyanis a boltívei alatt cirkusziskola nyílt. A skótok azonban még ezen is túltettek. Az edinburghi lutheránus templomban éjszakai klubot és kocsmát nyitottak, amelyet Sinnek, vagyis Bűnnek „kereszteltek” el, a bejárati ajtó fölé, mintegy cégtáblaként, egy bukott angyal alakját helyezték el, ezzel utalva a lokál rendeltetésére. Gazdátlan maradt a bedfordi Szent Péter utcai Szent Lukács-katedrális is. De csak rövidebb időre. Ma már színház működik a falai között, amelyhez stúdióterem és italozó tartozik.

„Ez a Nyugat tragédiája, amely a szemünk előtt játszódik: elszakadás a vallásosságtól, lemondás azokról az értékekről, amelyek az európai kultúrát alkották. Nem nézhetjük közömbösen, szótlanul, ahogyan az életterünk egy része, amely mindig is a keresztény szellemiség hordozója volt, eltávolodik az Istenbe vetett hittől, és olyan idegen értékek ápolgatásába kezd, amelyekre egészen biztosan nincsen szüksége” – mondta Alekszandr Volkov, a moszkvai patriarchátus szóvivője, hozzátéve, hogy ez nemcsak bizonyos országok elestét jelenti, hanem a teljes jelenkorét. Úgy vélte, ha nem vetünk ennek véget, olyan sötétségbe jutunk, amelyből sose fogunk tudni kiszabadulni. Amit átélünk, nem csupán horrorshow, hanem a valóság.

Franciaországban 2800 templomot készülnek lebontani. Arra hivatkozva döntöttek így, hogy a halaszthatatlan restaurálási munkálatokat nincs miből fedezniük. Az egyházi ingatlanok helyére kereskedelmi központokat, boltokat, környezetbarát lakásokat, hajléktalanszállót és autóparkolókat kívánnak építeni. A már ledózerolt templomok között van a beaulieu-i Szent Teréz-templom, amelyről kiderítették, hogy a felújítása túl költséges lenne. De eltüntették a föld színéről a két világháborút túlélt abbeville-i neogótikus templomot is, mivel nem tudták előteremteni a renoválásához szükséges háromszázötvenezer eurót.

A Le Figaro című francia lap felmérése szerint a franciák 85 százalékát sokkolja a templomrombolás, az önkormányzatok viszont azt tartják, hogy egy romos templom szégyen, ezért inkább le kell bontani. A francia püspöki konferencia arra ösztönzi a franciákat, vegyék vissza és népesítsék be a templomaikat, szokjanak vissza a vallásos életre, kezdjenek el misékre járni. Ugyanakkor Németországban nemcsak hogy több mint ötszáz templomot terveznek felszámolni, hanem néhánynak közülük a muzulmán közösség lesz a tulajdonosa.

Címkép: Étteremmé alakított templom a németországi Magdeburgban (Fotó: Europress/AFP)

 

 

Total
12
Megosztás
Total
12
Megosztás