Százegy éves korában elhunyt a baróti Boér Imre, nyugalmazott pedagógus, az úzvölgyi csata utolsó szemtanúinak egyike.
Benedek-Huszár János, a valamikori Miklósvár fiúszék székhelyének, ma Erdővidék központi településének, Barótnak a polgármestere írta a Facebookon: „Életének 101. esztendejében elhunyt Boér Imre tanár úr, Úz-völgyi veterán, városunk díszpolgára és legidősebb lakója Önkormányzatunk nevében őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak. Jó utat, tanár úr, a minden élők útján! Hálát adunk a Fennvalónak, hogy 100. születésnapján még felköszönthettük Önt! Emlékeinkben megőrizzük szikár, méltóságteljes alakját, választékos beszédét, történeteit, kedves arcvonásait!”
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa így búcsúzik: „Imre bácsi élete a helytállás, a hazaszeretet és a tudás átadásának példája volt. Tanárként generációkat nevelt a szülőföld szeretetére, veteránként pedig őrizte a hősök emlékét”.
Boér Imrével néhány évvel ezelőtt a Magyar Televízió Kárpát expressz című műsorában készült interjú. Az úzvölgyi veterán elmondta, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjaként sorozták be leventének. A 11. székely határőr zászlóalj első századával az 1944. augusztus 26-i úzvölgyi szovjet betörés idején a közeli Magyarós-tetőn állomásoztak.
A betöréskor menekülők egy része az Úzvölgyével párhuzamos Csobános-völgyben a már korábban állást foglalt orosz katonák golyóinak áldozata lett, de volt, akinek sikerült a Csíki-medencéig jutnia. Boér hét bajtársával együtt fogságba esett, és Moldvába, egy gyűjtőtáborba hurcolták, ahol körülbelül két hetet töltött, amikor is pár bajtársával elhatározták, hogy megszöknek. A szökevényeket azonban hamar elfogták a román határőrök, majd a foksányi gyűjtőtáborból orosz fogságba szállították. Boér Imre több szovjet munkatábort megjárt, és még azt is el kellett szenvednie, hogy a magyarok közül az erdélyieket engedték a legkésőbb, 1948-ban haza, hiszen időközben, akaratuk ellenére ismét román állampolgárok lettek.
Az eszes ifjú, Boér Imre előtt a tanulás lehetősége a második bécsi döntés után jött el, ekkor került a Székely Mikó Kollégiumba. A háború, majd a fogság után tanítói, majd német–orosz szakos nyelvtanári diplomát szerzett, csaknem fél évszázadig tanított, a baróti közművelődés aktív résztvevője volt – írta róla hat évvel ezelőtt a Híradó.hu.
Boér Imre temetése holnap, április 12-én 13 órakor lesz Baróton, református egyházi szertartással.
