Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az érmelléki magyarlakta települések egyik évtizedes problémájáról, a víz és csatornaszolgáltatás tízezreket érintő, zsebbe vágó gondjairól, a friss fejleményekről tartott sajtótájékoztatót csütörtök délben Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadóval együtt, aki Nagyvárad idei költségvetéséről és annak magyarságot érintő vonatkozásairól beszélt.
Az EMSZ ügyvezető elnökének elmondása szerint a Partiumban, különösen az Érmellék és a Hegyköz településein nagyon sok a panasz az ivóvíz-szolgáltatásra, illetve a szennyvízelvezetésre, ezek mind minőségi, mind mennyiségi, mind pedig költségpanaszok. A szolgáltatást biztosító Apă Canal Nord Vest Rt. nevű cég a térség RMDSZ-es önkormányzatai által létrehozott kistérségi társulás keretében működik, ezt azzal a céllal hozták létre annó, hogy az önkormányzatok kezelésében levő víz- és szennyvízhálózatokat átvegye és azokat fejlessze. „Bár elméletben egy közös cégnek nagyobb erőforrásai kellene legyenek és nagyobb összegekből kellene tudnia gazdálkodni, a lakosok nem igazán tapasztalhatták azt, hogy fejlesztések történnek. Nagyjából azok a hálózatok működnek mai napig, amelyeket az önkormányzatok a saját pénzükből, vagy a saját maguk által pályázott forrásokból valósítottak meg” – húzta alá Csomortányi.
A nem megfelelő minőségű szolgáltatás mellett 2023-ban egy át nem gondolt döntés nyomán megduplázódott annak ára. Egy négyfős család esetében egy szerény, tíz köbméteres fogyasztás 140 lejes havi költséget jelent, amit jóval kisebb jövedelemből kell kigazdálkodniuk, mint a Nagyváradon élőknek. „A politikusok és a vízszolgáltató képviselői azt mondták, hogy az áremelés oka az, hogy a víz- és szennyvízszolgáltatást szabályozó törvény meghatározza a minimális árát a vízszolgáltatásnak. Ez a minimális ár aszerint alakul ki, hogy egy adott megyében mekkora az átlagjövedelem. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a megyeközpontban nagyobb az átlagbér, mint a megye peremterületein, ugyanolyan vízdíjat kell alkalmazni” – részletezte Csomortányi, akinek elmondása szerint magát az árat a vízszolgáltató határozza meg, amelyet a közgyűlésén fogadtat el, jelen esetben tehát a részvényes önkormányzatokat képviselő (jórészt RMDSZ-es) polgármesterek szavaznak róla, majd pedig a megszavazott árat a Közhasznú Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Ügynökség (ANRSC) hagyja jóvá. A fogyasztók növekvő terheiről tehát elsősorban a településvezetők tehetnek, akik a cég érdekeit tartják szem előtt, nem a lakosságét.
A politikus rámutatott, nem igaz, hogy Bihar megyében mindenütt ugyanannyiba kerülne a víz. Példaként az ANRSC honlapján közzétett árakat ismertette, amelyből kiderül, hogy tavaly Váradon a 7,5 lejes vízárat csak 9,44 lejre emelték, míg az Érmellék és a Hegyköz lakói jóval többet fizetnek, ráadásul sokszor emberi fogyasztásra alkalmatlan vízért és nem működő szennyvízhálózatért. Csomortányi István felhívta arra is a figyelmet, hogy az Apă Canal Nord Vest Rt. regionális víziközmű szolgáltató jövedelmeit új székházra, magas vezetői fizetések biztosítására és drága szolgálati autók vásárlására költi fejlesztések helyet, így pazarol a pénzzel.
Egy Szabó Ödön RMDSZ-képviselő nevéhez köthető törvénymódosítással ugyan elméletben elhárult annak a jogi akadálya, hogy a vízszolgáltatás ára csökkenhessen a megyében, így az Érmelléken is, de ez eddig valamiért mégsem történt meg. Nem mondta ki, de ennek ia az az üzenete, hogy míg az RMDSZ politikusai a romániai magyar sajtóban sikerpropagandát folytatnak, addig a párt helyi tisztségviselői, aktivistái kizárólag a saját pecsenyéjüket sütögetik…
Az EMSZ ügyvezető elnöke szerint a megoldás az lenne, ha az önkormányzatok önálló vízszolgáltatót hoznának létre, és visszavennék a szolgáltatást a saját hatáskörükbe. Ezért az EMSZ érmihályfalvi helyi tanácsi frakciója iktatott egy határozattervezetet, amely javasolja egy önkormányzati vízszolgáltató cég létrehozását, aminek megalakulását követően búcsút lehetne inteni a jelenlegi szolgáltatónak. Ugyanez történt Székelyhídon is, ahol egy független önkormányzati képviselő nyújtott be hasonló határozattervezetet. Végszóként Csomortányi felszólította az illetékeseket: mivel a lehetőség adott, ideje csökkenteni a vízdíjakat, fölösleges anyagi terheket véve le így a fogyasztók vállairól.
Zatykó Gyula szólt Nagyvárad idén rekordméretű költségvetéséről, a bevételi oldal 44 százalékát fejlesztésekre fordítanák. A legnagyobb beruházások között szerepel a nagyváradi hőerőmű korszerűsítése, amelynek szerződését éppen kedden írta alá a kivitelező céggel a város polgármestere. A továbbiakban kórházépítésekről-bővítésekről-felújításokról, urbanisztikai, területrendezési projektekről volt szó. Megjegyezte: a város vezetésének soha nem állt szándékában parkfelújítás címe alatt fák kivágása, azonban a tavaly július végi viharban sok parkot teljesen „átrendezett”, több fa is megsérült, menthetetlen volt, így kivágásuk elkerülhetetlenné vált. Az érintett parkok rendbetétele során a tervezettnél több fát ültetnek majd. Szóba került több előirányzott ingatlanfelújítás, térrendezés, műemléki restaurálás, utcamodernizáció stb., de ezek már több éve húzódó halogatások, elodázások korrekciói lennének.
