A nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület a minap egy táblát adományozott a Fekete-Körös völgyi Tenke református egyházközségének, ami az egyház hajlékában lévő, rendkívül érdekes és értékes természettudományi közgyűjtemény, a Csák Kálmán Természettudományi Múzeum bejáratát fogja ékesíteni.
A gyűjteményt az 1926-ban itt született Csák Kálmán hozta létre az Árpád-kori magyar településen, ami Trianon után került Romániához. Mivel a második bécsi döntéskor sem került vissza a magyar királysághoz, az elrománosodási folyamat a második világháború után gyorsult fel az egykori dél-bihari járási székhelyen. Ma már 20 százaléknyi magyar sem él a 4700 lakosú Tenkén, a legtöbbjük református, de vannak katolikusok is, mint amilyen a 2018-ban elhunyt Csák Kálmán is volt.
A múzeumalapító molnárcsaládból származott, nagyapja, édesapja foglalkozását követve ő is molnár lett. Már egész fiatalon megismerkedett a kövekkel, ásatásokkal, hiszen nagyapjával sokat járta a környező hegyeket, hogy olyan szikladarabokat találjanak, amelyekből malomkövet lehet faragni. Ahogy teltek az évek, egyre többet járta a vidéket, a Fekete-Körös völgyét és annak két oldalát, a Béli-hegyektől a Királyerdőig, és mindent összegyűjtött, amit érdekesnek, értékesnek vélt. Nemcsak gyűjtött, de folyamatosan képezte is magát, rengeteget olvasott, sok szakkönyvet beszerzett, hogy tudományos igénnyel osztályozhassa, rendezhesse kollekcióját. Autodidaktaként vált a Körösvidéki Múzeum által is elismert tájszakértővé, aki otthonosan mozgott a régióbeli fauna, flóra, geológia és paleontológia területén. Idősebb korában a kertészkedés és gombászás is érdeklődési körébe került.
Csák Kálmán 1952-ben szervezte meg az első kiállítását gyűjteményéből a szomszédos Bélfenyéren, amikor régi padokra tette ki a köveket, csontokat. 1956-ban Tenkén rendezett be egy szobát a leleteiből, majd megkapta a református templom melletti egykori egyházi fiúiskola épületét és ott állította ki gyűjteményét. Ekkortól már főállásban is múzeumőr lett, a megyei közgyűjteménytől kapott fizetést, a tenkei annak lett az egyik kisebb részlege, immár csakis a gyűjteményével foglalkozott. Az államosított, időközben romossá vált iskola épületét felújíttatta és két teremben állította ki a gyűjteményét. A kollekció ma is ebben a két teremben, a Csák Kálmán által megavalósított rendben, feliratokkal van elhelyezve. Az egyik teremben a Fekete-Körös völgyének földtanát, őskövületeit, egykor itt élt állatok csontjait tekinthetik meg a látogatók. A másik teremben a régió állatvilágát ismerhetik meg. A kiállított egyedeket preparálták, illetve némelyek formalinban vannak. Van itt gyűrűs féreg, vipera, vidra, ragadozó- és énekesmadarak, gólyák, sok madártojás, de még egy 25 kilogrammos harcsa is.
A múzeumot az 1960-as, 70-es években, amikor a helybeli gyógyfürdő is virágkorát élte, nagyon sokan keresték fel, a helyieknek is nagy büszkeségük volt a múzeum. Tenkei magyar diákok Csák Kálmán mentorálásával alapították meg a Czárán Gyula Barlangkutató Klubot is 1969-ben, számos szép eredményt elérve a szpeleológia terén, a Mátyási testvérek kiváló geológusokká és kutatókká nőtték ki magukat közülük, míg Szuhai Sándor jeles barlangfotóssá.
A gyűjtemény az 1980-as években már semmiféle támogatást nem kapott, a megyei pártvezetés teljesen elhanyagolta, sem az épületet nem újították fel, sem a gyűjteményt nem gondozták, Csák Kálmán ezért nyugdíjba is vonult.
Az 1989-es rendszerváltás után, a teljesen elhanyagolt, omladozó épületet a református egyház és az ekkor idekerülő Berke Sándor lelkipásztor vette gondozásba. Elsőként az épületet újították fel, majd a gyűjteményt is gondozásba vették és restaurálták, nyíregyházi szakemberek segítségével.
Jelenleg Megyasszai Attila református lelkész és az egyházközség igyekszik a lehető legjobb körülményeket biztosítani a kiállításnak. Tovább folytatják az épület felújítását, a gyűjtemény rendezését. A művelődési központtá alakított és bővített hajlékban vendégszállásokat, konyhát, közösségi tereket hoztak létre, így nagyobb csoportokat is vendégül tudnak látni. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság minden évben rendezett itt honismereti konferenciát, ezen alkalmakkor emléktáblákat is avattak Tenke jeleseinek, köztük az itt született geográfusnak, kartográfus-történésznek, Fodor Ferencnek (1887–1962), Az elnemsodort falu írójának.
A helybéli református egyházközég úgy határozott, hogy ezentúl a Csák Kálmán Természettudományi Múzeum nevet viselje a gyűjtemény és az épület, ezt a törekvést támogatva ajándékozta meg a hagyományápoló és értékőrző közösséget a Nagy József Barna által elnökölt Magyar Polgári Egyesület.
