A román alkotmánybíróság (Curtea Constituțională a României – CCR) ma délelőtt elhalasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról, pedig az ülésen részt vett az az alkotmánybíró is, aki a minap tíznapos apasági szabadságra vonult. Tehát mind a kilenc taláros jelen volt, az mégis halasztással zárult.
Hivatalos források szerint azért halasztottak, hogy a testület vizsgálja meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék (Înalta Curte de Casație și Justiție – ÎCCJ) kérését. Utóbbi intézmény azt indítványozta az alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál a különnyugdíjak reformjával kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság ugyanis úgy véli, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben.
Ez már az ötödik alkalom, hogy az alkotmánybírák elhalasztják a döntést az ügyben. Legutóbb január 16-án napolták el a döntéshozatalt, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság által egy nappal korábban benyújtott szakértői elemzés tanulmányozására.
Ezt megelőzően két alkalommal határozatképtelenség miatt halasztottak, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan (akinek most született gyereke), Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken.
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. A törvénykezési rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot. Szóvivőjük, Victor Alistar akkor közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A teljesítéshez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént –magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá. Tartalmi szempontból pedig azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát. Ebben speciel Alistarnak teljesen igaza van.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Egyes sajtóhírek szerint február 18-án kerülhetne sor a következő AB-cirkuszra, de erre nem érdemes mérget venni. Mert a kilencek közül valamelyik nem jelenik meg, már automatikusan tovább halasztanak. S ha mégis lesz ülés, az is kétesélyes: vagy döntenek, vagy nem- Egyelőre kétféle döntés körvonalazódik: vagy elutasítják a keresetet, vagy az Európai Unió Bíróságára küldik az ügyet. Ez utóbbi esetben akár két évig is elhúzódhat a cirkusz, hiszen a luxemburgi bíróság válaszáig Bukarestben felfüggesztik az ítélethozatalt.
