Szinte a teljes Kárpát-medencei sajtó elhallgatta azt, amit néháyt székelyföldi hírforrás tett közzé, de csak úgy mellékesen, szőrmentén: az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (afféle „politikai végrehajtó bizottág”) letiltotta azt, hogy a szervezet helyi választási koalíciókat kössön a másik magyar szervezettel, az Erdélyi Magyar Szövetséggel, a magyar szavazatok maximalizálása céljával. Az RMDSZ egypártrendszerű kizárólagossága nem mai keletű, ehhez amúgy mind Bukarestből, mind Budapestről támogatást és muníciót kap egy ideje.
Az RMDSZ-szel múlt hónapban megkötött választási együttműködési keretmegállapodásban foglaltakhoz igazodva az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei a megyei önkormányzati helyekért is harcba szállnak Háromszéken a június 9-i helyhatósági választásokon – jelentették be pénteken Sepsiszentgyörgyön, Zakariás Zoltán országos elnök társaságában. Az alakulat Kovászna Megye Tanácsának elnöki tisztségét is megpályázza, jelöltjük Fazakas Péter, aki nyolc éve tagja a megyei testületnek. A tanácsi helyekért is teljes listával szállnak versenybe.
„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk javasolt helyi választási koalíciókat letiltotta az RMDSZ vezetősége” – állapította meg Zakariás, aki szerint „más megoldások következnek”. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem tartják elképzelhetőnek, hogy valamelyik román párttal fognának össze a helyhatósági választásokon. Ez inkább az RMDSZ-re volt jellemző eddig is. Vannak olyan új hírek, miszerint Kelemen Hunorék már kötögetik a helyi koalíciókat különböző román pártokkal (pl. Temesváron), a tiltás csakis az EMSZ-re vonatkozik.
A szentgyörgyi tájékoztatón Fazakas Péteren kívül a megyei képviselői listán szereplő két jelölt is bemutatkozott. A nemzeti oldal két régi-új arcáról van szó: Bálint József több mandátumon keresztül a sepsiszentgyörgyi városi képviselőtestület tagja volt, előbb a Magyar Polgári Párt, majd az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben, illetve Johann Taierling, aki nyolc évig a kézdivásárhelyi városi tanácsban, az elmúlt négyben pedig a megyeiben volt képviselő, szintén az ellenzéki magyar alakulatok részéről.
Zakariás egyébként felidézte a nemzeti, autonomista oldal helyzetének alakulását, miként kerültek ellenzékbe az RMDSZ-ben, majd kiválva hogyan alakult egy, illetve két párt, és a Magyar Polgári Pártnak az Erdélyi Magyar Néppárttal való összeolvadása révén miként vált újra kétpólusúvá az erdélyi magyarság politikai színtere. Kitért az RMDSZ-szel kötött keretmegállapodásra, melynek hátterében a kisebbségi politizálásból fakadó sajátosságok állnak. Olyan megegyezésre volt szükség, mely nem veszélyezteti a magyar érdekképviseletet, de nem is zárja ki a pluralizmust, illetve nem feltételezi egyik fél identitásának feladását sem. Zakariás szerint a márciusban aláírt megállapodás ezeknek a feltételeknek megfelel, kiterjed mind a négy idei választásra, meglátása szerint az egyezségek a szavazatok maximalizálását hozhatják, lehetővé teszik a versenyt a helyhatósági választásokon, a többi megmérettetés esetében pedig az összefogást.
Székelyföldön és ezen belül Háromszéken kevés olyan település van, ahol a verseny a magyar érdekképviseletet veszélyezteti, ezek esetében az együttműködés útját választják, így a jelentős román és roma lakossággal rendelkező Bölönben, Hidvégen, Zágonban vagy Nagyborosnyón nem lesz saját jelöltjük. Máshol viszont külön indulnak, mert úgy vélik, szükség van a versenyre. A megyei önkormányzat esetében viszont úgy gondolják, szükség van a változásra, mivel a túl hosszú ideig betöltött tisztség az erodálást hozza magával – Tamás Sándor „örökös” megyeelnökre célozva.