A Gy. Szabó Béla – a képíró vallomása című tárlat november 8-án nyílt meg nagy közönségérdeklődés közepette a nagyváradi római katolikus püspöki palotában. A tárlat az erdélyi metszetművészetet megreformáló, világhírű alkotó kétszáz munkáját, elsősorban fametszeteit, pasztelljeit és rajzait mutatja be. A válogatásba a művész Kolozsváron kívül ismeretlen olajfestményei is bekerültek.
Az életmű-kiállítás keretében – amit Böcskei László megyés püspök és a Gy. Szabó-hagyatékot őrző „nevelt fiú”, Ferenczy Miklós kolozsvári ny. református lelkész nyitott meg – láthatók az alkotó különleges metszetkönyvei, a Liber miserorum és a Liber vagabundi, a Divina commedia és a Jelenések könyve ciklusok. A tárlat az erdélyi és magyar közélet tudományos és művészeti kiválóságainak Gy. Szabó által készített portréit, erdélyi életképeket is bemutat.
Gy. Szabó Béla Gyulafehérváron született 1905-ben és Kolozsváron hunyt el 1985-ben. Gazdag életművet hagyott hátra, művei expresszív, lírai kifejezésmódjukról ismertek. A művészettörténészek szerint ő több, mint a 20. századi erdélyi művészet egyik kiemelkedő alakja, „előd és utód nélküli egyedi jelenség”, aki „kérlelhetetlen humanizmussal” szemlélte a világot. Tulajdonképpen egyike volt azoknak az oszlopoknak, amin az a fajta modern erdélyiség nyugodott, amiben sokáig hittek kortársai. A termékeny életmű számszerűségében is meghökkentő: 14 ezer rajz, csaknem 200 pasztell, 150 körüli olajkép és közel 1500 fametszet maradt utána.
Az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség arra, hogy Gy. Szabó műveit ilyen befogadó térben, ily nagy számban mutassák be, a tárlat a teljes életművet lefedi időbeli és műfaji szempontból egyaránt a példásan felújított barokk palota emeleti tereiben. A kiállítás április 5-éig látogatható, hétfőtől szombatig 10–16 óra között, részletek itt: https://sanctusladislaus.ro/puspoki-palota-latogatokozpont/
