Külső szemlélőnek az lehet a benyomása, hogy senkinek nincs a világon olyan gyöngyélete, mint a magyarországi baloldalnak. Nem tesznek soha mást, mint hogy megnézik, miként viszonyulnak egy adott kérdéshez a jobbközép kormánypártok, s úgy vélik, nincs is más dolguk, mint elfoglalni a homlokegyenest ellenkező álláspontot.
Újabban kiterjesztették ezt a mindent tagadó luciferi hozzáállást a magyar nép konzervatív érzelmű részére is, mivel szinte mindenben szembemennek a legtöbb ember véleményével, meggyőződésével. Sőt, ha már ez sem lenne elég, alkalmazzák eme önfelszámoló technikát a szinte teljes magyar népességre is.
Amennyiben azt tapasztalják például, hogy a magyarok elsöprő többségének úgy kell az illegális migráció, mint üvegesnek a hanyatt esés, azonnal buzgón kezdik pártfogolni a baloldali szavazók zöme számára is ellenszenves, kizárólag Brüsszel és az internacionalista globalisták által erőszakolt ügyet. A nemzet többsége negatívan ítéli meg a háborút és békét szeretne Európában és a világban? Több se kell a hazai baloldalnak. Máris hangosan átveszi a nyugati demagóg szólamokat és az orosz vezetés elítélésének ürügyén támadja a háborút elutasító, a béke megteremtésén munkálkodó magyar kormányfőt.
Ugyanezt a kontraproduktív módszert követik a gender- és lmbtq-ügyekben is. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a baloldali alapállású emberek is túlzásnak tartják az amerikai baloldal által dróton rángatott, dekadenciában fürdőző uniós álelit kritikátlan, szervilis majmolását.
Fogós kérdés: mi lehet az oka ennek a többségi véleményekkel való automatikus szembemenetelésnek? Az egyik ok kétségtelenül az, hogy nem pusztán képtelenek a stratégiai gondolkodásra, hanem az erre való igény is hiányzik belőlük. Szerintük ugyanis a stratégiai, előrelátó szemlélet, a hosszabb távú tervezés szélsőjobboldali trükk, amit kerülni kell, mint hithű marxistának a tömjénfüstöt. A szentencia szerint a jó pap holtig tanul, ők viszont semmiből soha semmit sem akarnak tanulni. Hiába intett arra nagy mesterük, Vlagyimir Iljics Lenin, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Nyilvánvaló, miért: ők nem igazodni akarnak az emberek igényeihez, hanem meg akarják változtatni őket. Vagyis minél nagyobb az ellenállás a nép részéről, annál erőszakosabban próbálják elfogadtatni velük az extrém, irracionális agyszüleményeiket.
Innen válik érthetővé, miért álltak többen az ellenzékből az abnormalitás pártjára az olimpiai női ökölvívó mezőnyben induló biológiai férfi megítélésében. Hiába világos, mint a nap, hogy az algériai nőlegény férfi, hiszen Y kromoszómája a tudomány örök igazsága szerint csak férfiaknak lehet, ragaszkodnak ahhoz, hogy az illető jogszerűen indul a nők között. Az sem befolyásolta őket, hogy ezzel a bátran kiálló magyar női versenyző ellen foglaltak állást, kiváltva a közönség ellenszenvét.
Iménti példa híven illusztrálja, hogy a honi baloldal azért is van híján az önálló stratégiai gondolkodásnak, mert ezer szállal kötődik a nyugati szponzorokhoz, nélkülük már szinte levegőt venni sem tud és nem is mer. Nem kell hozzá jövőbe látó képesség ugyanis, hogy akik nem tették még le a garast nyilvánosan az olimpiai szivárványos ügyekben a globalista megbízók mellett, csak idő kérdése, hogy pótolják ezt a mulasztásukat. Tessék csak megnézni, közülük hányan gratuláltak Hámori Lucának a hősies helytálláshoz. Lámpással kell keresni.
Írnánk azt, hogy megjön még ennek a szponzorfüggő, mindig az országot támadóknak igazat adó hozzáállásnak a böjtje. Csak hát már megjött az a júniusi választásokon. De legalább az emberek számára nyílt titok lett, hogy titkosból nyílt ügynökökké léptek elő.
Megyeri Dávid / Magyar Nemzet
