Európai uniós alapokból újítanák fel a pribékfalvi Teleki-kastélyt, Teleki Pál korábbi magyar miniszterelnök egykori erdélyi otthonát – közölte szerdán a tulajdonosa, a poszttrianoni román Máramaros megye tanácsa, egyúttal elismerve: saját erőből képtelen erre. S ha Brüsszel nem ad pénzt, hát akkor ott egye meg a fene a magyar világ eme relikviáját. Akárcsak a radnóti Rákóczi-kastélyt…
kedden két erre vonatkozó önkormányzati határozatot is elfogadott. A felújítás költségeit 61 millió lejre (4,7 milliárd forint) becsülik – írta az önkormányzat közleményére hivatkozva az Agerpres román hírügynökség. Az egyik önkormányzati határozat a felújítási projekt gazdasági-műszaki mutatóit tartalmazza, a másik a műemlék épület turisztikai körforgásba való bevonását írja elő.
A pribékfalvi (rom. Pribileşti) Teleki-kastélyt két éve vásárolta meg a partiumi megye, sajtóbeszámolók szerint potom 210 ezer euróért, miután a jog szerinti örökösök a nagy költségekre való tekintettel abbahagyták a felújítását. 2007-ben került a család egyik leszármazottjához a műemlék épület, aki aztán eladta az elővásárlási joggal rendelkező Máramaros Megyei Tanácsnak. Az 589 négyzetméter belterületű ingatlanhoz 6727 négyzetméteres birtok is tartozik.
A kastélyt Teleki Géza író és politikus, egykori magyar belügyminiszter építtette nyári rezidenciának, a 19. század végén alakították át jelenlegi, historizáló formájúra. Az ingatlan évtizedeken át fia, Teleki Pál (1879–1941) tulajdonában volt, az egykori miniszterelnök alakíttatta át, és többnyire vadászatokra használta. A román kommunista hatóságok 1949-ben államosították, az állami mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt, gabonalerakat is működött benne. A megyeszékhely Nagybányától mintegy 20 kilométerre található Pribékfalván közel 800-an laknak, magyarok már nem élnek itt. A kővárvidéki település a trianoni diktátumig Szatmár vármegye nagysomkúti járáshoz tartozott.
A Kastelyerdelyben.ro portál adatai szerint a neoreneszánsz úrilak födémét már korábban renoválták, de ablakai hiányoznak, és vakolata is lemállott. Ami leromlott, rekonstruálható, az épület pedig egészében renováltható, ám Restaurálása után a megyevezetés turisztikai célra hasznosítaná, és múzeumot is működtetne benne. A felújítás költségeit 61 millió lejre (több mint 12 millió euróra) becsülik.
A partiumi és észak-erdélyi szórványban kevés kivételtől eltekintve folyamatosan pusztul a magyar épített örökség. Tavaly a Beszterce-Naszód Megyei Tanács által megvásárolt és uniós forrásokból felújított paszmosi Teleki-kastélyt a besztercei megyei múzeum kezelésébe került, amely kulturális központként és rendezvényhelyszínként használja a műemléket, és a Teleki-család történetét ismertető állandó tárlat is megtekinthető benne.
Ugyanakkor a kolozsvári sajtó arról cikkezett a minap, hogy szisztematikus rombolás folyik az állami tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban. A művészettörténeti, építészettörténeti és történelmi szempontból is rendkívül jelentős Maros megyei, reneszánsz kori műemlék azóta rongálják-fosztogatják, amióta 2020-ban visszakerült a román állam tulajdonába úgy, hogy elperelte a Római Katolikus Státustól. Az épületegyüttes jelenlegi tragikus, pusztuló állapotára művészettörténészek hívták fel a figyelmet. A helyszíni szemle igazolta: szisztematikus bontás, rombolás, széthordás zajlik, vélhetően hatósági-politikai közreműködéssel. Sürgősen tenni kellene valamit a kastély megmentéséért, amíg még nem késő. A radnóti kastélynak nagy a szimbolikus jelentősége, hiszen Erdély aranykorának, a 17. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor, és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek. Gyakorlatilag az egyik leginkább épen megmaradt erdélyi reneszánsz várkastélyról van szó.
Ráadásul a radnóti kastély pusztulásának esete nem egyedüli, hiszen csak az Aranyos és a Maros völgyén végigmenve több pusztuló műemléket is lehet látni: rommá vált az aranyosgerendi kastély az utóbbi tizenvalahány évben, de hasonló állapotban van a kerelőszentpáli kastély – és ez a három műemlék csupán kis területen, ötven kilométeres körzeten belül található. Mintha valakiknek az lenne az érdekük, hogy eltűnjön az épített magyar örökség Erdélyben. Ahogy mára már menthetetlenné vált az alvinci (Fehér megye) kastély, amely szintén fontos történelmi relikviánk.
