A magyar kormány támogatásával felújított dél-erdélyi Bethlen-kastély mai avatását nagy felsereglés övezte, az MTI szerint a kastélyudvaron tartott hálaadó istentiszteleten a református egyház több mint négyezer, Erdély minden tájáról összegyűlt híve vett részt.
Ebben az épületben született a reformátusok ikonikus nőalakja, Árva Bethlen Kata (1700–1759), akinek a tiszteletére az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetsége hasznosítja majd az ingatlant.
Kató Béla, az EREK püspöke hálaadásra biztatta híveit: „Annyi mindent kapunk közösségi szinten is. Hiszen beleszülettünk egy családba, a keresztségünk által beleszülettünk az Erdélyi Református Egyházba, s anyanyelvünk következtében beleszülettünk a magyar nemzetbe. Ezzel együtt rengeteg értéknek lettünk a tulajdonosaivá” – fogalmazott, arra figyelmeztetve hallgatóságát, hogy a közösség csak akkor fog boldogulni, ha annak minden tagja meghozza ezért a maga áldozatát.
Nagy János, a budapesti miniszterelnöki irodát vezető államtitkár az értékmentés iskolapéldájának nevezte a Bethlen-család által visszaszerzett, majd az EREK-nek adományozott kastély megmentését, amelyet a református nőszövetség a közösségépítés szolgálatába állított. Az avatóünnepségen mondott beszédében felidézte: 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója évében az Erdélyi Református Nőszövetség több mint hatezer aláírást összegyűjtve kérte Orbán Viktor miniszterelnök támogatását a kommunizmus idején államosított, romos állapotban visszaszolgáltatott félezer éves kastély felújításához és közösségi hasznosításához. A magyar kormány kétmilliárd forintot biztosított a közösségi célkitűzés megvalósításához.
Nagy emlékeztetett: a nőszövetség az egyház fennállása óta segíti a betegeket, időseket, özvegyeket, árvákat, szegényeket, nagycsaládosokat és gyermekeket, de karitatív szolgálata mellett a kulturális értékek megóvásában és gyarapításában is méltó követője Erdély egykori református nagyasszonyainak. „Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában a legjobb helyen van történelmi örökségünk. A mi hitünk elválaszthatatlan nemzeti kultúránktól, ami egyszerre múltunk, jelenünk és jövőnk. Tiszteljük mások meggyőződését, ugyanakkor a magunk hitéből jottányit sem fogunk engedni” – mutatott rá az államtitkár.
A szónokok köszönetet mondtak a kommunisták által 1948-ban kisemmizett, szülőföldjéről elüldözött Bethlen-családnak, amiért fél évszáddal később visszaszerzett történelmi örökségét nagyvonalú gesztussal az egyháznak ajándékozta.
Ahogy az már ilyen, sok embert vonzó alkalmakkor lenni szokott, az RMDSZ elnöke is megjelent és mondott egy közhelyektől hemzsegő kortesbeszédet.
Az Árpád-kori Bonyha (1898-ig Szászbonyha, románul Bahnea, németül Bachnen, szászul Bahnen) falu Dicsőszentmártontól 16 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik. A 15. század végén a Bánffyaktól örökösödés útján átkerült a Bethlen család tulajdonába. Eredetileg két kastély állt a birtokon, a későbbit Bethlen János építtette 1675-ben, de ezt a család a két világháború között elbontatta, így nem maradt meg. Bonyha a trianoni diktátumig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott, ma a romániai Maros megyében van, az azonos nevű község központja. Kétezer ember lakja, de már csak egynegyedük magyar.
