A 175 éve született Hauszmann Alajosra, a New York Palota, a Műegyetem központi épülete és sok más reprezentatív ingatlan építőjének, továbbá a Budavári Palota átépítésének tervezőjére emlékeztek a Fiumei úti sírkertben ma.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója az építész védett sírjánál tartott megemlékezésen kiemelte, hogy Hauszmann Alajos épületeivel, különösen a Budai Várnegyed megalkotásával Budapest mai arcának jelentős formálója lett.
Mint rámutatott, Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében tanult többek között Alpár Ignác, Lajta Béla, valamint Komor Marcell is. A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy bemutassa a Fiumei úti sírkert elhunytjainak életművét. A nemzeti panteont bemutató applikáció, a FiumeiGuide segítségével az itt nyugvó Hauszmann Alajos munkásságát is megismerhetik az érdeklődők – mondta Móczár (lenti kép, MTI-fotó).
„Hauszmann Alajos hagyatéka, amely a magyar építészeti kultúra megkerülhetetlen része, kézzelfogható valóságában ma is itt áll előttünk” – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos. Kiemelte, hogy a Nemzeti Hauszmann Program révén a hosszú évtizedekig elhanyagolt Budai Várnegyed területén Európa legszebb épületei és közösségi terei emelkednek ki a földből. Ismét eredeti fényében látható a Szent István-terem, újjáépültek a Lovarda és a Főőrség épületei, valamint a Stöckl-lépcső is. Megújult a Csikós-udvar, valamint a budai Vár két híres szökőkútja, Mátyás-kút és a Halászó gyerekek kútja is – tette hozzá Fodor.
Hauszmann Alajos (1847–1926) a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, majd a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire. Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.
Wikipédiás szócikkében hibásan van feltüntetve, hogy ő tervezte vagy építtette volna a nagyváradi városházát 1904-ben. A mai napig álló impozáns műemlék végső tervét ifj. Rimanóczy Kálmán készítette el, 1902-ben kezdődött az építkezés, az ünnepélyes átadásra 1904. január 10-én került sor. Az „internetes szabad enciklopédia” ezen tévedése semmit sem von le dr. velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja érdemeiből.
