Bár az elmúlt évtizedekben rengeteg magyart hurcoltak meg a Kárpát-medence különböző pontjain azért, mert kiállt magyarságáért, jogaiért, még mindig van akarat és szándék a magyarságban, hogy megmaradjon – jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, magyar országgyűlési képviselő 2026. június 4-én Sepsiszentgyörgyön.
A Sepsiszéki Székely Tanács 35. alkalommal szervezett Trianon-megemlékezést csütörtökre a székelyföldi város központjába, és ezen alig több mint százan vettek részt. Toroczkai László beszédében közölte: nem „a határon túli magyarokhoz” érkezett, hanem nemzettársaihoz, családtagjaihoz, testvéreihez. És ahogy egy család szétszakítása sem örömünnep, számára a Trianon-évforduló is gyásznap.
Trianon sebeit minden küzdelem ellenére a mai napig nem tudták orvosolni, eleven, lüktető sebek – mondta, majd a marosvásárhelyi fekete márciust és az 1991 decemberében Kárpátalján megtartott, az ukrán parlament által azóta sem ratifikált népszavazást idézte fel. Rámutatott: lehet azt mondani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással megváltozik a kisebbségek helyzete, de valójában nem sok változott. Felidézte, hogy 2006-ban elvitte őt a szlovák rendőrség, amikor tüntetést szervezett Malina Hedvig védelmében, és több utódállamból is kitiltották. Ennek ellenére a magyarok nem adják fel, meg fognak maradni a Kárpát-medencében, őseik földjén. Annak ellenére nem szabad feladni, hogy az önrendelkezés kérdésében nem sikerült előre lépni Romániában és Szlovákiában, és a jelképhasználat terén a szerbiai magyaroknak több joga van, mint a két uniós tagállamban élőknek – mondta.
A külhoni magyar közösségek helyzetéről szólva felhívta a figyelmet a szabadkai zászlóégetésre, és arra, hogy Kárpátaljáról elmenekülnek a magyar fiatalok, mert nem akarnak „golyófogók” lenni egy számukra idegen háborúban. Hangsúlyozta: a nehézségek mellett viszont az eredményeket is számba kell venni, a szabadkai zászlóégetés kapcsán látni kell, hogy a magyar fiúnak volt bátorsága a magyar zászlóval vonulni. „Lássuk meg a magyar hősöket! Lássuk meg az eredményeket!” – intette közönségét Toroczkai László.
Ilyen eredménynek nevezte, hogy a Magyar Országgyűlésben jelenleg már nincs olyan politikai erő, amely a külhoni magyarok ellen uszítana, mint anno Gyurcsány Ferencék tették. Végül kérte a jelenlévőket: utódaikat neveljék őseik tiszteletére, és akkor megmarad a magyarság a Kárpát-medencében.
Gazda Zoltán, a szervező Sepsiszéki Székely Tanács elnöke beszédében az erdélyi magyarság sérelmeire is kitért, ezek között említve az úzvölgyi katonatemetőben kitűzött román kereszteket, a temetőt védő magyarok által elszenvedett sérüléseket. Kitért a nagyváradi premontrei rendház falának áttörésére és az olyan szimbolikus ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályoztatására, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és Fogolyán-ház, vagy a többezer hektárnyi székelyföldi közbirtokossági erdő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Erdélyben most először emlékeznek meg közterületen a Trianon-évfordulóról, de sérelmezte, hogy az RMDSZ képviselője nincs jelen az eseményen. (Ez nem volt teljesen igaz, mert később külön köszöntötte az ott lévő Kulcsár-Terza Józsefet, aki bár Magyar Polgári Erő vezetője, ma is az RMDSZ frakciójának tagjaként ül a román parlamentben.) Gazda kijelentette, hogy az emlékezők nem a nemzeti összetartozás napját ünneplik, hanem a trianoni diktátumra emlékeznek, annak következményeiről szólnak.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) részéről Kádár Imola beszédében a Trianon előtti és utáni eseményeket idézte fel, és azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nem szabad lemondaniuk jelképeikről, anyanyelvükről.
A sepsiszentgyörgyi rendezvényen Balázs Gergő diák katonadalokat adott elő, majd Incze Zsolt református lelkész mondott imát és áldást. A megemlékezés a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével ért véget.
Újabb botrányos Tisza-rángatózás
A nemzeti összetartozás napján az új Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ismét rátámadt a határon túli magyarokra. Miközben az leköszönt nemzeti-polgári kormányzatot szidta, valótlanságokat állítva, elképesztő fenyegetést fogalmazott meg: „átvilágítjuk a határon túli szervezeteket”. Tette ezt úgy, hogy nem világos, milyen jogi és erkölcsi alapon akarja egy brüsszeli bábkormány „átvilágítani” a nem Magyarország területén bejegyzett és működő magyar szervezeteket. Facebook-bejegyzésében ugyanakkor hadat üzent a határon túli magyar sajtónak is, „propagandaként működő médiumoknak” minősítve a kisebbségben élő magyarok lapjait, portáljait.
