A román balliberális koalíciós kormány évente több milliárd lejes megtakarítást remél a speciális nyugdíjak reformjától, azt hangsúlyozva, hogy a társadalmi igazságosságnak is érvényesülnie kell, hiszen arányosabbá válik a közteherviselés.
A parlamenti felelősségvállalással elfogadott vonatkozó törvénytervezet szerint fokozatos, évente másfél évvel emelnék a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárát 2036-ig, amikor elérnék a 65 évet. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 47 év 8 hónap. Továbbá a jelenlegi utolsó havi bruttó fizetés 80 százaléka helyett az utolsó havi nettó fizetés maximum 70 százaléka járna nyugdíjként, ami egy törvényszéki bíró esetében mintegy 50 százalékos csökkenést eredményezne, és havi 24 700 lej helyett 12 600 lejt kapna kézhez.
A jogszabálytervezet a legalitás határát is súroló tiltakozást váltott ki igazságszolgáltatási körökben, és azon nyomban meg is támadták azt az alkotmánybíróságon. A testület október 8-ra halasztotta a döntést, mondván, hogy több időre van szükségük a bonyolult ügy tanulmányozásához.
Ezek a különleges luxusnyugdíjak nemcsak nagyságukban különböznek a normál nyugdíjtól, hanem abban is, hogy semmi közük a hozzájárulás elvéhez. Míg a normál nyugdíjat a teljes munkaviszony alatt befizetett társadalombiztosítási járulékok alapján számítják ki, vagyis aki többet és tovább fizetett, annak magasabb nyugdíjat visz a postás, addig a speciális nyugdíjakat nem a teljes életpálya, hanem a nyugdíjba vonulás előtti utolsó hónapok bruttó fizetése alapján számítják, és a magas fizetésnek általában a 65-80 százalékát kapják meg nyugdíjként a kedevzményezettek. Így előfordulhat, hogy a nyugdíj gyakran magasabb, mint volt a nettó fizetés, mivel a nyugdíjak adóterhelése alacsonyabb. Ráadásul a speciális nyugdíjban részesülők jóval alacsonyabb (pl. 45–55 év) korban vonulhatnak nyugdíjba, mint az átlagemberek.
A speciális nyugdíjak rendszere 1997 óta fokozatosan bővült, ma 16 különböző csoportot érint, és becslések szerint negyedmillió kedvezményezettje van Romániában. Idén júniusban összesen 11 685 civil speciális nyugdíjas volt, míg az egykori katonai, rendőrségi és titkosszolgálati alkalmazottak száma jóval meghaladja a kétszázezret, de ez az adat „nem nyilvános”. Jelenleg a következő speciális nyugdíjkategóriák léteznek a posztkommunista balkáni országban: katonai és rendvédelmi személyzet, nemzetbiztonsági szolgálatok (hírszerzés, hadsereg, csendőrség, tűzoltóság, különleges távközlés stb.), bírók, alkotmánybírók, számvevőszéki alkalmazottak, a polgári légi közlekedés dolgozói (pilóták, légiirányítók), parlamenti köztisztviselők (a szolgahad), diplomaták, valamint a képviselők és szenátorok. Az elérhető adatok szerint 864 egykori parlamenti képviselő és szenátor részesül ezekben a juttatásokban, amelyek havi nettó értéke 1968 lej és 10 951 lej között mozog, attól függően, hány évig potyáztak Bukarestben…
A Bolojan-kormány korábban azt állította, hogy a speciális nyugdíjak reformja minden kategóriát érinteni fog, de egyelőre csak a bírák és ügyészek nyugdíja van napirenden. Az is igaz, hogy a legmagasabb átlagnyugdíjat nekik folyósítják: havonta 25 258 lejt. Miközben a román igazságszolgáltatás a padlón van, részben a mindent átszövő korrupció és politikai befolyás miatt, részben az ágazatban „dolgozók” túlterheltsége, felkészületlensége és renyhesége miatt.
