Nagyszabású és egyben átfogó kiállításon mutatják meg Munkácsy Mihály páratlanul gazdag életművét a budapesti Szépművészeti Múzeumban holnaptól. A festőművész születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyíló Munkácsy – Egy világsiker története című időszaki tárlat több mint száz, kevésbé ismert, ritkán vagy a Kárpát-medencében eddig sosem látott műalkotás, archív fotográfiák, dokumentumok és kultusztárgyak révén segít feltárni az egykor a világ legjobban fizetett művészének életét, karrierjét és sikereit.
A festő 1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Mihály Leó néven katolikus családban, Lieb nevét 1868-ig használta, akkortól 1880-ig Munkácsiként szignált. Asztalosnak tanult Békéscsabán és Aradon, Gyulán ismerkedett meg a rajztehetésgét felismerő Szamossy Elek festővel, aki magához vette, majd 1963-ben továbbképzésre Pestre irányította, de tanult Bécsben és Münchenben, Párizsban és Düsseldorfban is. Többé-kevésbé kalandos és kalandozásos ifjúkor után az 1870-es években kezdett kibontakozni professzionista festői pályája. (Fiatalkorának egyes partiumi vonatkozásairól itt is lehet olvasni: https://www.varad.ro/mi-koti-ossze-munkacsyt-nagyvaraddal/)
Munkácsy Mihály a realizmus mestere, a modern kiállítási technikák alkalmazóinak egyik úttörője, életformájában sikerei csúcsán valóságos nagypolgár, egy időben pedig a világ legjobban fizetett művésze volt. A november 27-étől látogatható kiállításon együtt láthatók a Magyar Nemzeti Galériában őrzött ikonikus alkotásai, az Országgyűlési Múzeumból kölcsönzött, monumentális méretű Honfoglalás, amely Munkácsy legnagyobb mozdítható festménye, a debreceni Déri Múzeum Golgota című alkotása (a Krisztus-trilógia legnagyobb darabja), valamint magángyűjteményekben őrzött, kiállításokon ritkán szereplő műalkotások.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a hétfői sajtóbemutatón elmondta, hogy a mintegy száz művel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben először jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Mint hozzátette, az alkotások közül több még soha nem járt Magyarországon.
Krasznai Réka, a tárlat kurátora az eseményen arról beszélt, hogy Munkácsy Mihály kétségtelenül a XIX. századi magyar művészet legismertebb alkotója. A Munkácsy-mítosz már több mint száz éve szerves részét képezi a magyar kultúrának. A tárlattal mégis arra törekedtek, hogy újat mondjanak a festőzseniről. Krasznai szerint nincs még egy olyan magyar festőművész, aki olyan hírnévig, sikerig vitte volna, mint Munkácsy. Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor a közvélemény a XIX. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta.
Munkácsy festészetére egyaránt hatott a magyar, az osztrák, a német és a francia művészet, művein különböző művészeti stílusok és tendenciák – akadémikus, realista, plein air és impresszionista stílusjegyek – ötvöződnek.
A kiállítás szenzációjának számítanak a Magyarországon eddig még sohasem látott festményeket, köztük a New York Historical Societyből kölcsönzött és a Pákh Imre magángyűjteményéből érkezett Pamlagon ülő nő című festmény. A Pávák (Reggeli a szabadban) című képen az impresszionizmus stílusjegyeit fedezhetjük fel. Ez Munkácsy első olyan nagypolgári életképe, amelyen a megszokott enteriőr helyett kint, a természetben ábrázolta elegáns alakjait.
A kiállítás hat tematikus egységre tagolódik. Az első egység, az Egy legenda születése: az első sikerek az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be művészetének alakulását. Itt egy kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével.
A második, A századvég Párizsában: út az európai elitig című szekcióban tekinthetjük meg többek között a Milton című alkotást. A „Kolosszálképek festője”: a világhírű Munkácsy című egység középpontjában a mester monumentális képei, köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. Az 1880-as években Európa-szerte és az Amerikában is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.
Az alkotás szabadsága: Munkácsy tájképei címet viselő szekcióban a XIX. századi magyar tájképfestészet olyan főművei kaptak helyet, mint a Poros út első és második változata. A Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka című egység a XIX. század végi elegáns párizsi szalonok világába enged bepillantást az úgynevezett szalonképeken keresztül. A tárlat záró egysége a Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást.
A festőművész egyébként 1900. május 1-jén halt meg hosszú szenvedés után a Bonn melletti Endenich szanatóriumában, végzetét a fiatalkorában szerzett szifilisz elhatalmasodása okozta. A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás március 30-ig látogatható a magyar fővárosban.
Fotók: Havran Zoltán
