Így pénzelték a külföld ügynökeit Magyarországon

Korábban már többször is beszéltek a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről egy „többlépcsős finanszírozási rendszerről”, most azonban részletesen is bemutatták, milyen formában érkeztek a külföldi pénzek Magyarországra „politikai nyomásgyakorlás” céljából.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás beszélt a Biden-adminisztrációtól és a Brüsszelből érkező pénzekről, amiket többek között „LMBTQ-érzékenyítésre, háborúpárti álláspont erősítésére és a migráció támogatására” használtak a magyarországi „civil” szervezetek. A Facebookra feltöltött videóban felidézi a már korábban nyilvánosságra került információkat, miszerint az elmúlt három évben összesen 23 milliárd forint (52,2 millió euró) értékben érkezett amerikai kormányzati, valamint európai uniós pénz Magyarországra.

Az összegeket a hivatal szerint olyan szervezetek kapták, amelyek a forrásokat politikai nyomásgyakorlásra használták fel. „Ez nem mikroadomány, nem olvasói támogatás, nem önkéntes felajánlás. Ez külföldi hatalmak pénze” – fogalmaz Lánczi Tamás a videóban, aki szerint csak Joe Biden elnöki idejéből 3,5 milliárd forint érkezett az Egyesült Államokból. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője kiemeli, hogy Washington mellett Brüsszel is „beszállt a finanszírozásba”, az Európai Bizottság legalább 19,5 milliárd forintot különített el „magyarországi politikai nyomásgyakorlásra”. „Ez nem jótékonyság, ez egy 23 milliárd forintos külföldi beavatkozás” – jelentette ki Lánczi.

A külföldről Magyarországra érkező pénzek négyszintű finanszírozási modellje az alábbiak szerint épül fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint:

– Legfelső szint: állami donorok (amerikai, brüsszeli alapok, amelyek közpénzeket kezelnek). Ezek közül a legismertebb a USAID, valamint a National Endowment for Democracy, melyek európai megfelelői az olyan programok, mint például az Európai Bizottság által működtetett CERV.

– Második szint: pénzügyi aggregátor szervezetek, amelyeknél a közpénzek „magánosítása” zajlik. Ilyen a German Marshall Fund vagy a Ford és a Rockefeller Alapítvány, illetve a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány.

– Harmadik szint: az olyan szervezetek, mint az Ökotárs Alapítvány, amelyhez még nyolc hasonló pénzelosztó szervezet működik Magyarországon. Ezekben zajlik „a források hazaivá maszkírozása”.

– Negyedik szint: a végfelhasználók, akik a programokat megvalósítják. A legfontosabb projektek „a háborúpárti álláspont erősítése, az LMBTQ-érzékenyítés, a migráció támogatása, a drogliberalizáció népszerűsítése és a korrupcióval kapcsolatos dezinformációs kampányok”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal március elején tette közzé jelentését a USAID-től Magyarországra érkező pénzekkel kapcsolatban. Akkor azt írták, a pénzeket egy „rendkívül bonyolult, többlépcsős, szerteágazó finanszírozási rendszerben” utalták, ráadásul a pénz összefolyt az uniós támogatásokkal is. Jelentésük szerint a több tízmilliárd dollárból jutott „politikai nyomásgyakorló aktivistacsoportoknak, médiavállalatoknak és terrorszervezeteknek is”, tehát egyértelműnek látják, hogy maga az ügynökség semmiképpen nem humanitárius szervezet. Később Lánczi Tamás a jelentésben támogatottként megnevezett magyarországi sajtóorgánumoknak is nyilatkozott, mondván: „Az Amerikai Egyesült Államokban önök külföldi ügynökként lennének nyilvántartva”.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Újabb szakaszába ért a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés

Következő hír

Szórják a kampánypénzt a „megszorított” Romániában

Related Posts
Total
0
Megosztás