Több mint másfélszer annyi illegális bevándorló választotta a nyugat-afrikai útvonalat tavaly a 2022-ben mért adatokhoz képest – derült ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentéséből.
A Közel-Keleten és az afrikai országokban is súlyos a helyzet – háborúktól és fegyveres összetűzésektől hangosak a mindennapok, ami újabb migránstömegeket indíthat el Európa irányába. Az Európai Unió azonban továbbra sem az illegális bevándorlás megfékezésére helyezi a hangsúlyt: a szerdán elfogadott migrációs paktum előírja a tagállamoknak, hogy legyenek szolidárisak a nagy migrációs nyomás alatt állókkal.
Fokozódik az Európára nehezedő migrációs nyomás – erre mutattak rá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) tavalyi évre vonatkozó adatai. 2023-ban mintegy 43 ezerrel több illegális határátlépést regisztráltak – a legnagyobb mértékű, 161 százalékos növekedést a hét fő migrációs útvonal közül a nyugat-afrikain észlelték, amelyen keresztül több mint 40 ezren próbáltak bejutni a kontinensre. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken tapasztalható migrációs helyzetről nem egyszer szóltak tavaly a hírek: volt olyan hétvége, amikor 1300 migráns szállt partra, és gyakran került címlapokra, amikor a szigetekre tartva elsüllyedtek a migránsok hajói. 2023-ban több mint hatezren vesztették életüket az Atlanti-óceánon.
A legnépszerűbb útvonal tavaly a Földközi-tenger volt, több mint 157 ezren érték el Európa déli határát.
A Frontex adatai szerint Szíriából, a nyugat-afrikai Guineából, valamint Afganisztánból érkeztek a legtöbben, a összes migráns mintegy 37 százalékát tették ki. Szíriában már több mint tíz éve polgárháború dúl, és a nemzetközi politikában is vita van arról, mennyire biztonságos az ország. Az ENSZ a napokban arról adott hírt, hogy az arab országba hazatérő menekültek gyakran súlyos jogsértések áldozataivá válnak: többeket bebörtönöztek, bántalmaztak és megkínoztak, ám a hazatérők számoltak be vagyonelkobzásról, szexuális erőszakról, emberrablásról, és olyanok is vannak, akik minden nyom nélkül eltűntek. Nyugat-Afrikában szintén rossz a biztonsági helyzet, a térség országaiban jó ideje tartó instabilitás uralkodik, és a puccsok is gyakoriak.
Afganisztánban a tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat, amelyet követően rengetegen elhagyták az országot. Múlt héten közel 1600 afgán menekültet utasítottak ki Iránból és Pakisztánból.
Érdekesség, hogy bár az utóbbi években rendszerint nőtt a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonal forgalma, tavaly 31 százalékos csökkenést tapasztalt a Frontex, az illegális határsértők száma százezer alatt maradt. Az útvonal továbbra is a második legforgalmasabbnak számít. A határ menti területek gyakran hangosak voltak lövöldözésektől, migránsbandák egymás közti leszámolásaitól, Szerbia azonban abban bízik, ha rendet tesz a térségben, közelebb jut az uniós tagsághoz. Egyrészről Belgrád tavaly megszüntette azt a lehetőséget, hogy tunéziai, indiai, pakisztáni és marokkói állampolgárok egy repülőjegy megvásárlásával a szerb fővárosba utazhassanak, továbbá a szerb–magyar határon is egyre nagyobb biztonsági erőket vetettek be.
