A politikai szörnyszülöttként létrejött román kormánykoalíció második ereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusát a bukaresti parlament épületében tartották július 12-én, mintegy 1200 küldött részvételével, akik pártelnöknek választották az ellenjelölt nélkül induló jelenlegi miniszterelnököt, Ilie Bolojant. A sajtónak rögtön feltűnt, hogy az eseményen nem vett részt senki a nagyobbik koalíciós partnertől, a PSD-től.
„A Nemzeti Liberális Párt kongresszusa egy politikai esemény, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) éles különbséget tesz a kormányzati és a politikai együttműködés között” – érveltek a szociáldemokraták képviselői, amikor a PNL kongresszusától való távolmaradásukról faggatták őket az újságírók. Leszögezték, az ország nehéz helyzetére való tekintettel az alakulat vállalta a kormányzást a négypárti koalíció tagjaként, de az egyetlen baloldali pártként továbbra is hű marad politikai eszméihez és értékeihez, amelyek eltérnek a jobboldali pártokétól.
„A PSD politikai eseménynek tekinti a PNL kongresszusát, amelynek kizárólag a tagjai számára van politikai tétje. A PSD és a PNL különböző politikai családok tagjai. Ennélfogva éles különbséget teszünk a kormányzati és a politikai együttműködés között” – fogalmaztak.
A PSD főtitkára, Paul Stănescu úgy véli, hogy a koalíciós pártoknak (PSD, PNL, USR, RMDSZ, nemzeti kisebbségek képviselői) tárgyalóasztalhoz kell ülniük, és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből. A politikus szerint a második deficitcsökkentő csomag várható intézkedéseinek pénteki ismertetésekor Ilie Bolojan miniszterelnök bebizonyította, hogy megértette a PSD üzenetét, miszerint egy koalícióban az elégedetlenségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem meg kell vitatni. Stănescu szerint a soron következő intézkedésekkel orvosolni kell az igazságtalanságokat és vissza kell fogni a „közalkalmazottakkal szembeni bullyingot” (nyomásgyakorlást). Meg kell védeni azokat is, akiknek állásaikból menniük kell vagy csökken a jövedelmük. Romániának a jelenlegi helyzetben erős államra van szüksége, nem pánikba esett és lelkileg bántalmazott közalkalmazottakra – fogalmazott.
A szocialista politikus úgy véli, meg kell beszélni a koalícióban, mennyire tisztességes az, hogy míg a bankok és a szerencsejátékok megadóztatása 3,16 milliárd lejes pluszbevételt hoz az államkasszának, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés nyugdíjakra való kiterjesztésétől 5,5 milliárd lej pluszt várnak. „Tárgyalóasztalhoz kell ülnünk és sokkal komolyabban meg kell vitatnunk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből” – jelentette ki. Szerinte kötelező módon szűkíteni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető nyugdíjasok körét, mert a többségüknek az 50 vagy 100 lejnyi elvonás is sokat jelent.
