Románia elnöke alig győzi dicsérni, milyen példásan tiszteletben tartja országa a kisebbségek kulturális és nyelvi identitását. Képes volt újból kijelenteni – ezúttal a cigányok rabszolgasorból való felszabadításának emléknapján megfogalmazott hétfői üzenetében –, hogy Románia ma példát mutat a területén élő kisebbségek „kulturális és nyelvi identitásának tiszteletben tartásán alapuló interetnikus kapcsolatokban.
„A romák felszabadításának napja jó alkalom tisztelegni mindazok emléke előtt, akik az emberi szabadságért és méltóságért szenvedtek. Alkalom arra, hogy többet reflektáljunk az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságán; ez a rasszizmus, a xenofóbia és a gyűlölet elítélésének napja” – fogalmazott az államfő. Szerinte a román hatóságok konkrét intézkedéseket hoztak a cigányok méltó élet- és munkakörülményeinek, oktatásának és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításáért. Ugyanakkor kiemelten fontosnak nevezte, hogy mielőbb megvalósuljanak román kormány 2022–2027-es időszakra vonatkozó romaintegrációs stratégiájának célkitűzései.
Iohannis felidézte, hogy 167 évvel ezelőtt szabadították fel a Románia területén élő, Dél-Azsiából a 13–15. században Európába vándorolt cigányokat a rabszolgaság alól. „Románia modernizációjának történelmi folyamatában a felszabadítás nemcsak a romák számára jelentett igazságtételt, ez a román nép méltóságának és az európai humanista értékekhez való közeledésének alapvető mozzanata is. Azonban a romák felszabadítása a 19. század közepén nem vezetett a diszkrimináció felszámolásához, ezt nem sikerült eltörölni a jogegyenlőség kihirdetésével. Az előítéleteket sem sikerült leküzdeni, így azok a szabadságharcban és az egyesülési háborúban hozott roma áldozatok dacára is megmaradtak a köztudatban. Ahelyett, hogy gazdasági, társadalmi és politikai emancipációt hozott volna a romák számára, a 20. század az Antonescu-kormány bűneiről és a deportálások, a rasszizmus és a gyűlölet több ezer áldozatáról marad emlékezetes. Az 1989. decemberi forradalom után európai irányvonalunk egyértelmű szakítást jelentett a kommunista rezsim politikájával, amely folyamatosan a roma kisebbség létének és kulturális identitásának felszámolására törekedett” – üzente az államfő.
A szóban forgó állandó törekvés és törődés gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a romániai (nagyon vegyes rétegződésű) cigányság egyik része beolvadt a románságba (a számuk milliós nagyságrendű), egy másik része ma nyugaton „boldogul”, az itthon maradottak közül pedig csak félmillió vállalja roma identitását, származását. Az analfabetizmus, iskolaelhagyás, munkakerülés, (megélhetési) bűnözés stb. ma is a cigányok körében a legnagyobb a többi népcsoportéhoz képest.
