A Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust – jelentette ki Vlagyimir Putyin ma Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében. Az orosz elnök hangsúlyozta: „a Nyugat kezdte el a háborút, és mi bevetettük az erőnket, hogy megállítsuk azt”.
„Mélyen meghajlok a katonák és családjaik előtt” – kezdte beszédét Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben a „különleges katonai műveletben” részt vevők áldozatos szerepvállalását méltatva. Kéthetes eltávozást ígért a frontvonalban harcolóknak, kondoleált az elesettek családjainak.” Célzott segítséget ígért a gyászoló családoknak.
Az orosz elnök kitért arra is, Moszkva továbbra is „náci fenyegetéssel és gyűlölettel néz szembe” Kijevben. „Mi mindent megtettünk, hogy békésen oldjuk meg ezt a problémát, tárgyalásokat akartunk, de a hátunk mögött egy teljesen más terven dolgoztak” – utalt Putyin a Nyugatra, aminek béke iránti elkötelezettsége szerinte „csalásnak és kegyetlen hazugságnak” bizonyult. Hozzátette: szemet hunytak a politikai merényleteken, és a hívőkkel szembeni elfogadhatatlan bánásmód felett is. Szerinte ha Moszkva nem kezdi el a „különlegesen katonai hadműveletet”, akkor a Nyugat – Ukrajnát használva – indított volna „büntetőakciót” Oroszország ellen, először a Donbász, majd a Krím félsziget ellen, és mindezt „dokumentumokkal is bizonyítani tudják”, amelyeket már eljuttattak az ENSZ Biztonsági Tanácsához is.
Az orosz elnök összességében a Nyugatot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, és amiért egy lokális konfliktust globális szembenállássá akarnak alakítani. Aláhúzva, hogy „álszent kijelentéseket tettek és felmondták az alapvető megállapodásokat. Szeretném megismételni: ők a hibásak a háborúért, mi pedig erőt alkalmazunk, hogy megállítsuk mindezt.”
Az Ukrajnának küldött fegyverek kapcsán az orosz elnök nyomatékosította, „minél fejlettebb és nagyobb hatótávolságú rendszerek kerülnek Ukrajnába, annál jobban fellépünk a fenyegetés ellen”. Az orosz elnök a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencia kapcsán elmondta, „számos vád érte Oroszországot, amelyeket a nyugati akciók elfedése” miatt mondtak. A demokrácia és szabadság jelszavak mögé bújnak, de valójában csak meglopják a világot, hatalomba engedték a nácikat és megpróbálják elszakítani a történelmi orosz földeket, ma Ukrajna épp ilyen – hangoztatta. Hozzátette: már 2014-ben is a Nyugat finanszírozta az ukrajnai forradalmat és az oroszbarát kormány megdöntését, amely „russzofóbiát és nácizumust” szült.
Az orosz elnök a donyecki és luhanszki régiót is megemlítette – ahol a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét egy éve ezen a napon ismerte el. „Örülök, hogy újra egyek vagyunk, együtt erősebbek vagyunk” – húzta alá.
Putyin bejelentette, hogy országa felfüggeszti tagságát a közepes hatótávolságú nukleáris erők (INF) egyezményben, ám mint elmondta „Oroszország nem fog atomfegyvert bevetni addig, mindaddig, amíg ellene sem használnak ilyet”. Az INF szerződést 1987-ben írta alá a Szovjetunió és az USA, ennek értelmében a két ország kölcsönösen ellenőrizheti egymás közepes hatótávolságú nukleáris fegyverkészletét.
A nyugati szankciók kapcsán az orosz elnök hangsúlyozta: „semmit sem fognak elérni”. Aláhúzta, hogy az orosz gazdaság ellenállóbb, mint várták, és az ország GDP-je sem esett a várakozások szerinti mértékben. Szerinte a bevezetett intézkedésekkel az egyes országok csak magukat büntetik – példaként hozva az áremelkedéseket, az energiaválságot és a vállalkozások mindennapi küzdelmeit. Mindenért Oroszországot hibáztatják, pedig a Nyugat szítja a konfliktust és vív gazdasági háborút – fogalmazott. Példaként hozva a Fekete-tengeri gabonablokádot, amely az elmúlt évben többszörösére növelte az árakat.
Az elnök bemutatta infrastrukturális fejlesztési terveit is – amelyek jórészt a nyugati szankciók miatt kerültek terítékre. Ezek a gazdaságok összekapcsolását irányozzák elő, főképp Kínával, Indiával, Iránnal, Mongóliával, de más közép-ázsiai országokkal is.
Putyin beszédében bejelentette, hogy az inflációval megemelt orosz anyasági támogatást kiterjesztik a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságra, a Herszoni és a Zaporozsjei területre is. Továbbá szólt a minimálbéremelésről, a gyermeknevelési- és kulturális támogatásokról, a felsőoktatási reformról, és lényegében hazahívta azokat az orosz milliomosokat, akik nyugaton fektetnek be, mondván, ahelyett, hogy elveszítenék a nyugati bankokban tartott pénzüket, dönthetnek úgy is, hogy hazatérnek, polgártársaikért dolgoznak és az országukba fektetnek be.
Az orosz államfő szerint az oroszországi politikai erőknek a biztonság és az ország szuverenitása kérdésében azonos az álláspontja. Azt ígérte: felelősségre vonják azokat, akik a háború miatt „a nyílt árulás útjára léptek”, terrorcselekményt vagy az ország területi integritása elleni bűncselekményt követnek el, de Oroszországban nem lesz boszorkányüldözés. „Mi soha nem leszünk olyanok, mint a kijevi rezsim és a nyugati elit. (…) Nem számolunk el azokkal, akik félreálltak és eltávolodtak a hazától, maradjon ez a lelkiismeretükön” – mondta az elnök.
