A perzsa állam földrajzi korlátok nélküli válaszlépésekkel fenyegette meg az Amerikai Egyesült Államokat és legfőbb közel-keleti csatlósát, Izraelt az újabb katonai csapások elkerülése érdekében.
Modzstaba Hámenei, Irán új legfelsőbb vezetője figyelmeztette az USA-t és a zsidó államot az esetleges katonai akciók felújításának veszélyeire. A legfelsőbb katonai parancsnokokkal folytatott tárgyalásait követően közölte, hogy az ellenséges lépésekre adott iráni válasz ezúttal nem ismer majd területi határokat.
A februári amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztett Ali Hameinei ajatollah fia a hatalomátvétele óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A vezérkari főnökkel, a hadsereg parancsnokával és a Forradalmi Gárda vezetőjével tartott első közös egyeztetésről a vezető hivatalos weboldalán számoltak be. (Az ajatollah a legmagasabb rangú teológusok címe a síita muszlim hierarchiában, jelenleg 77-en vannak Iránban, közülük primum inter pares Modzstaba Hámenei.)
„Ha az ellenség ismét katonai vagy terrorista támadásokat indít, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői és az iráni nemzet határozzák majd meg a harcok lezárásának idejét és feltételeit” – áll a nyilvánosságra hozott nyilatkozatban. Hámenei elrendelte, hogy „bármilyen szintű vagy típusú fenyegetésre azonnali, hatásos és földrajzilag korlátlan választ kell adni”. A katonai vezetés határozott kiállását a hadsereg szóvivője is megerősítette a közösségi médiában közzétett üzenetében. Mohammad Akraminia kiemelte, hogy egy újabb amerikai támadás tovább szítaná a konfliktust a térségben.
Hasonlóan kemény figyelmeztetést fogalmazott meg az iráni külügyminiszter is. Abbasz Aragcsi kijelentette, hogy „Irán hatalmas fegyveres erői lecsapnak azokra, akik ártani merészelnek a népünknek”. A fenyegetésekkel párhuzamosan diplomáciai egyeztetések is zajlanak a harcok kiújulásának megakadályozására. Teheránba katari delegáció érkezett, miközben Katar és Pakisztán közvetítőként próbálja tető alá hozni a felek közötti megállapodást.
Közben a héten lezajlott izraeli parlamenti választások után patthelyzet állt elő Izraelben: senkinek sincs meg a többsége. A közölt mandátumeloszlás szerint sem a nacionalista Bibi Netanjahu jobboldali tömbje, sem a liberális Gadi Eisenkothoz kötődő politikai oldal nem rendelkezik önálló parlamenti többséggel, így az arab pártok szerepe meghatározó lehet a következő kormány megalakításában.
A bizonytalan, puskaporos közel-keleti helyzettel és a hazai lakossági elégedetlenséggel számolva a Luca Niculescu vezette új baloldali román kormány további három hónappal, 2026. november 1-jétől 2027. február 1-jéig meghosszabbította a kőolaj- és kőolajtermékek piacán bevezetett védintézkedéseket. A benzin és a gázolja ára jelenleg két euró körül stagnál, az állami protekció nélkül tíz-húsz százalékkal lenne több.
