Az ukrán hadsereg szerint Kijev mellett több ukrán nagyvárost is támadás ért ma reggel: 11 helyszínen sérült meg a kritikus infrastruktúra az országban, több régióban akadozik a víz- és az áramszolgáltatás. Állítólag tíz halottja és htavna sebesültje van az orosz támadásnak. A legtöbb becsapódás a főváros központjában volt. Kijevet már hónapok óta nem érte támadás.
Az ukránok szerint Oroszország 75 rakétával támadta hétfő reggel Ukrajna területét. Kijev azt állítja, hogy az ukrán légvédelem 41 rakétát megsemmisített. Állítólag Oroszország harci drónokat is bevetett. A BBC helyszíni értesülései szerint összesen 83 rakéták lőttek ki az oroszok, és ebből több mint 43-at megsemmisített az ukrán légvédelem. A lövedékeket a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították, és volt köztük Kalubr, Iszkander és H-101-es rakéta is. A román védelmi minisztérium szerint ugyanakkor egyes lövedékeket a Krím-félszigetről lanszíroztak, ezek átrepültek a Moldovai Köztársaság terület fölött is.
Az ukrán miniszterelnök azt közölte, hogy nyolc ukrán régióban 11 helyszínen ért támadás kritikus infrastruktúrát, több helyütt megszakadt a víz-, illetve az áramszolgáltatás, és a hatóságok megfeszített erővel dolgoznak a helyreállításon.
A BBC arról számolt be, hogy robbanások voltak Lviv (Lemberg), Dnyipro és Zaporizzsja városokban is. Ezeken a helyeken a vízellátás és az áramszolgáltatás megszakadásáról számoltak be. Ezt erősítette meg a brit médiacég által idézett egyik ukrán parlamenti képviselő is, aki azt mondta, hogy legalább tizenegy kulcsfontosságú ifrastruktúrális létesítményt ért találat Kijevben és az ország más körzeteiben.
A Zelenszkij-rezsim szerint a hétfő reggeli támadásokkal Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt. Az ukrán államfő terroristáknak nevezte az oroszokat, mellőzve a kercsi híd elleni szombat reggeli terrorista bombamerénylet tényét, ami minden erre utaló jel szerint közös amerikai–ukrán akció volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is terrorizmussal vádolta meg az ukránokat. Szerinte a hét végén, a Krímet Oroszországgal összekötő hídon történt robbanás az ukrán titkosszolgálat műve, és ezt Moszkva meg fogja torolni. A robbantásnak, moszkvai közlés szerint, három halálos áldozata van. Az útpálya egy része a Fekete-tengerbe omlott. A Kercsi-szoros felett átívelő híd a Krím-félsziget Oroszországhoz való visszatérésének jelképévé vált. (A balliberális média rendszeresen elhallgatja, hogy a Krímet 1954-ben „ajándékozta oda” Hruscsov Szovjet-Ukrajnának, ahonnan népszavazás nyomán került vissza Oroszországhoz 2014-ben.) Az orosz elnök összehívta a moszkvai biztonsági tanácsot, hogy megvitassák a Kercsi-szoroson átívelő monumentális híd elleni támadást.
Ezzel egyidőben a brit katonai hírszerzés arról számolt be, hogy az ukrán támadó hadműveletek továbbra is nyomást gyakorolnak az orosz erőkre északkeleten és a déli Herszon megyében. Oroszország ugyanakkor változatlanul a Donyec-medence központi szektorában, különösen a Bahmut városa közelében folyó saját támadó műveleteire helyez hangsúlyt.
