A magyarországi polgári oldal egyes prominens értelmiségiei által szervezett demonstráció volt a budapesti Terror Háza előtt Schmidt Mária főigazgató leváltása és a múzeum ideiglenesnek mondott bezárása ellen.
A rendezvényen több felszólaló azt jósolta, hogy a TiSza-kormány még a mostani parlamenti ciklus lejárta előtt megbukik, de az is elhangzott, hogy vissza fog térni az ország élére Orbán Viktor, Schmidt Mária pedig a Terror Háza vezetésébe.
A főszervező Bayer Zsolt publicista szerint a brüsszeliták, a korszellemmel csaholók, az örök hazaárulók és globalisták akarják most tönkretenni a múzeumot. De nemzeti-polgári erők hatalomba való visszatérése után egy szobát fognak szentelne a visszaszerzett Terror Házában a Magyar Péter kormánya által megtestesített 21. századi szörnyideológiának.
A tüntetésre a fideszes és KDNP-s politikusok közül eljött a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence is, aki a Telexnek azt mondta, hogy a Terror Háza egy olyan múzeum, ami teljesen más hozzáállással mutatja be a történelmet, mint a többi. Szerinte technikai kivitelében is és hozzáállásában is azt mutatta, hogy Magyarországra jött két megszálló hatalom, a németek és a szovjetek, amik ugyanazokkal a módszerekkel próbálták maguk alá gyűrni az országot. Nem hiszi, hogy van még egy olyan kortárs történész itthon, mint Schmidt Mária, akinek óriási társadalmi hatása van, és világpolitikai kitekintése is, ezért nem merte őt elmozdítani sem Gyurcsány Ferenc, sem Medgyessy Péter, sem Bajnai Gordon.
Felszólalásában a múzeum eltávolított főigazgatója az intézményt méltatta hosszan, szerinte a múzeum nemcsak azt mutatja meg, mennyire el tud aljasulni az ember, hanem azt is, hogy mindig vannak közöttünk bátrak. A Terror Háza kiállításának fő üzenete szerinte az, hogy a magyarok nem tudnak szabadság nélkül élni, ezért elképesztően nagy áldozatokat is képesek hozni. Schmidt Mária azt mondta, a múzeumban látható történetek igazolják, hogy a kommunizmus egy terrorra épülő rendszer volt, az irányítói sosem akartak jót a társadalomnak.
A porcelánboltban elefántként tébláboló új kultuszminisztert, Tarr Zoltánt idézte, aki azt mondta, majd független szakértők átnézik a múzeumot, eldöntik, mi maradhat és mi nem. Schmidt szerinte ezt a süket dumát már ismerjük a szakértelemről, de „Csurka István óta tudjuk”, hogy mindez nem más, mint ócska kommunista trükk. De amiről ők beszélnek, az hiteltelen, hiszen igazolni, szépíteni próbálják a múlt bűneit, és nem tudják feldolgozni, hogy elvette tőlük a múzeum a történelem értelmezésének monopóliumát – mondta. A Terror Házát az igazság letéteményesének nevezte, amely azt is bizonyítja, hogy a diktatúrák nem győzhetnek rajtunk. Azokról, akik a megnyitás óta állandóan át akarják alakítani a múzeumot, azt mondta, ők a tettesekkel vállalnak közösséget az áldozatok és a hősök helyett.
„Választást nyertek, ami ideiglenes felhatalmazást jelent, és nem örökbérletet az ország átalakítására”, mondta a kormányról, aminek azt üzente, hagyják békén a Terror Házát, inkább csináljanak maguknak egy másik múzeumot, ha ez nem tetszik nekik. Megemlítette, hogy Magyar Péter szerint nincs méltó emlékműve az 1956-os hősöknek, holott a Terror Háza előtt álló hősök fala éppen ilyen. Ha elpusztítják a múzeumot, az velük szemben álló szimbólummá válik, amivel nem bírnak majd, zárta beszédét a leváltott főigazgató.
A közönség hangos Ria-Ria-Hungáriázással reagált, aztán Nagy Feró visszatért a színpadra „lezárni a bulit” a Beatrice együttes legendás szovjetbúcsúztató slágerével, az Azok a boldog szép napokkal.
