Oroszország rendszeresen hangoztatja, hogy „az egész NATO ellen” harcol Ukrajnában, és több NATO-országot is megvádoltak már azzal, hogy a frontvonalon elesett külföldi zsoldosokat ők küldték Ukrajnába, de eddig maga Jens Stoltenberg, az észak-atlanti katonai tömb főtitkára cáfolta rendre, hogy belekeveredtek volna az ukrán–orosz konfliktusba. Kiderült: folyamatosan hazudott.
Ugyanis két nappal ezelőtt a lengyel külügyminiszter elkottyantotta magát: nyilvánosan köszönetet mondott azoknak a NATO-országoknak, melyek „vállalták a kockázatot” és katonákat küldtek Ukrajnába. Radoslaw Sikorski a sajtó nyilvánossága előtt ezt mondata: „Köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal.” Ezzel amúgy arra célzott, hogy Emmanuel Macron francia elnök pár hete azt mondta: nem kizárt, hogy a NATO egyes országai katonákat fognak küldeni Ukrajnába, hogy segítsék a megtámadott országot. Csakhogy Macron megpróbált óvatos lenni és maszatolni, jövő időben fogalmazva, miközben már közbeszéd tárgya volt a NATO aktív katonai szerepvállalása. Hiszen maga a háború is akkor tört ki 2022-ben, amikor Oroszország nekilátott megállítani a nyugati katonai tömb ukrajnai terjeszkedését és megvédeni a népirtásnak kitett krími, donyecki és luganszki oroszokat.
Mostanra már a német források is elismerik: Ukrajnában már most is vannak brit katonák, illetve az amerikai sajtóban korábban kiszivárgott már, hogy amerikai katonák is szolgálatot teljesítenek Kijevben. A britek a Storm Shadow rakéták célzásában segítenek, az amerikaiak az Ukrajnának adott fegyverszállítmányok útvonalát követik nyomon. Azt egyelőre csak a lengyel külügyminiszter ismerte be, hogy egyes NATO-országok reguláris csapatokat küldtek a Zelesznkij-rezsim támogatására, most folyik a találgatás, hogy a már ismert vegyes zsoldoscsapatokon túl vajon a NATO katonái frontszolgálatot is ellátnak-e.
Annyi bizonyos, hogy már most összesen 300 ezer NATO-katona áll magas fokú készenlétben a Lengyelországba történő áttelepítésre – ezt maga a lengyel fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, Karol Dymanowski közölte. Korábban 40 ezer katonát képeztek ki NATO-pajzsnak, a szóban forgó plusz 300 ezer NATO-katona Lengyelországba telepítésének tervét 2023 júliusában hagyták jóvá a szövetség tagjai. (Beleértve Romániát és Magyarországot is, ez nyilvánvaló.) A katonák bevetésére az Oroszország és a NATO közötti háború esetén lesz lehetőség, addig is mielőbb át kell dobni őket Lengyelországba – írta a Bild a német védelmi minisztérium jelentéseire hivatkozva.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) egy olyan katonai tömb, amelynek 32 észak-amerikai és európai állam a tagja. Magyarország 1999-ben, Románia 2004-ben csatlakozott, legutóbb pedig, idén március 7-én Svédországot vették be maguk közé hivatalosan is. A szövetséget egyértelműen és tényszerűen az USA irányítja.