Tizenkilenc év után visszatérhetnek saját színpadukra a szabadkai Népszínház színészei: ma ünnepélyesen megnyitották a felújított délvidéki színházépületet. A Trianonban Szerbiának ajándékozott, egykor színmagyar, ma százezres város lakóinak már csak egynegyede magyar nemzetiségű.
Nikola Selakovic szerb kulturális miniszter történelmi eseménynek nevezte a színház megnyitását. Mint hangsúlyozta, a város kulturális életének egyik legfontosabb intézménye hosszú évek után térhet vissza eredeti, impozáns épületébe, amely teljesen megújult, korszerűsödött, és európai színvonalú felszereltséget kapott. „Ilyen színház ma nincs a környékünkön – sem Magyarországon, sem Romániában, sem Horvátországban, de a volt jugoszláv köztársaságokban, valamint Bulgáriában és Görögországban sem” – blöffölt, majd még rátett egy lapáttal: Nyugat-Európában is kevés ilyen korszerű teátrum akad.
A cél, hogy a különböző kultúrák és művészeti irányzatok találkozási pontjaként működő színház megnyissa kapuit a szerbiai és a magyarországi művészek előtt, de egyúttal minden olyan alkotó előtt is, aki a színházművészet területén szeretne itt megnyilvánulni – vázolta a „multikult” programot a miniszter.
A Szabadkai Népszínház épülete 1854-ben épült Skultéti János építész tervei alapján, és szinte azonnal a város egyik jelképévé vált. Az átépítési munkálatok 2007-ben kezdődtek meg. A korábbi, életveszélyessé vált épületből csupán az oszlopos homlokzati részt tartották meg. A munkálatok többször is megakadtak a pénzhiány miatt, így az eredetileg 2011-re, majd 2018-ra tervezett átadás mostanáig csúszott. Az építkezések megkezdése óta a színtársulatok egy korábban moziteremként működő helyiségben tartották előadásaikat.
A gyakorlatilag újnak mondható épületben három játszóhely kapott helyet: egy kamaraelőadásokra alkalmas kisterem, egy koncertterem, valamint egy nagyobb színházterem. Az épületegyüttesben játszik a Népszínház szerb és magyar társulata is, az előbb neve: Narodno Pozorište Subotica.
