Végrehajtói felszólítást küldetett a román miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt uralta nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf apátnak, prépost-prelátusnak, melyben nyolc napot adtak neki a belvárosi premontrei rendház elhagyására, különben február 23-án 10 órakor hatósági segédlettel kilakoltatják. És még az intézkedés költségeit is behajtják rajta.
A nagyváradi városi bíróság (Judecătoria Oradea) január 29-én döntött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról, ami annak ellenére végrehajtandó, hogy az alapfokú ítélet megfellebbezhető, valamint hogy a bíróság elfogadta az apát által megfogalmazott alkotmányossági kifogást.
Fejes Rudolf, rendi nevén Anzelm atya, a Magyar Premontrei Cirkária volt főapátja, a Szent István első vértanúról nevezett Váradhegyfoki Premontrei Prépostság apátja a Facebook-oldalán közzétett csütörtöki közleményében azt írta: szerdán kapta kézhez a megbízott végrehajtó, Gheorghe Sorin Moza felszólítását. Ebben jövő hétfő reggelig kapott haladékot arra, hogy elhagyja a premontrei templom és a volt, államilag elbitorolt premontrei főgimnázium között rendházat, különben hatósági segédlettel kilakoltatják.
A felszólítás szerint az apátnak a kilakoltatás költségeit is ki kell fizetnie, összesen 3 121 lejt (6000 eurót, 230 ezer forintot). A végrehajtó azt is kéri, hogy készítsen leltárt a javairól, majd jelenjen meg az irodájában és tegyen írásos nyilatkozatot. „Én premontrei örökfogadalmas szerzetes vagyok. Prépost-prelátusként a váradhegyfoki premontrei prépostság rendházában lakom és szolgálok, a templom közvetlen közelségében” – írta Anzelm atya, indoklásként, hogy miért nem távolítható el magánemberként a rendházból. Hozzátette: a rendház és a templom együtt a rendi élet rendeltetési helye. „Ha ebből kiszakítanak, nem egyszerűen ’lakhatást’ veszítek, hanem a szolgálat és a szerzetesi folytonosság feltételeit akarják elvágni” – fogalmazott.
Közleményében az apát „felelős szolidaritást”, jogi és nyilvános képviselethez kapcsolatot, valamint anyagi segítséget is kért, hogy a védekezés és a mindennapi szolgálat feltételei ne legyenek elvágva. „Ne engedjék, hogy ezt csendben elintézzék” – írta, közölve, hogy a prépostság bankszámlái zárolva vannak. Hangsúlyozta: „ost kell kimondani és felvállalni, ami történik, mert később már könnyű lesz azt mondani: „sajnáljuk, de már nincs mit tenni”.
Fejes Rudolf természetesen megfellebbezi a nagyváradi bíróság ítéletét., de ez nem halasztó hatályú. Hangsúlyozta, hivatásánál fogva nem hagyhatja el a premontrei rendház épületét, hiszen „munkaszerződése” köti oda. „A helyzet az, hogy az önkormányzat fordítva ül a lovon, mert a prépostságot kellett volna kilakoltatni, nem engem, és akkor a prépostsággal együtt nyilván mentem volna én is” – fogalmazott. A végrehajtói felszólításban álló határidő kapcsán közölte: addig még sok minden történhet, nem gondolta át, miként jár majd el, de nem kívánja feladni a küzdelmet.
A nagyváradi önkormányzat tavaly májusban küldött kilakoltatási végzést Fejes Rudolf Anzelmnek, amelyben felszólította, hogy hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt a város tulajdonának tekintik, és az egykori premontrei gimnázium, a jelenlegi Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, az önkormányzat bírósághoz fordult, a nagyváradi bíróság pedig múlt csütörtökön a kilakoltatásáról döntött. A rendházfőnök korábban a sajtónak nyilatkozva leszögezte, hogy az ingatlan a premontrei rend tulajdonában van a legfelsőbb bíróságon született ítélet nyomán.
A nagyváradi polgármesteri hivatal illetékes azt állítja, hogy a kilakoltatás tárgyát képező, az apát által használt öt helyiség – a kolostor termei – azonos helyrajzi számmal rendelkeznek, mint a rendház melletti egykori premontrei gimnázium, amely szerintük az önkormányzat tulajdona. Merthogy létezik egy bírósági ítélet, miszerint az egykori premontrei gimnázium épülete a városé, az apát azonban ezt a bírósági döntést nem hajlandó elismerni. Az egész épületkomplexumot – ami telekkönyv-hamisítással és mindenféle jogi trükkökkel került a román állam birtokába – 1989 után azonnal vissza kellett volna adni (a mögötte álló terjedelmes telekkel együtt) jogos tulajdonosának, a premontrei szerzetesrendnek.
Az apát az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen annak érdekében, hogy visszaszerezze elbitorolt nagyváradi ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi, váradszentmártoni és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori nagyváradi iskolájának a visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.
Fejes Rudolf Anzelm korábbi, az ügy jogi hátterét ismertető közleményében azt írta: az 1936-ban a román állam nevére elvégzett telekkönyvi átírást a rend bíróságon megfellebbezte, és mivel a pert nem tárgyalták le – a bíróság szerint elveszett a dosszié (!) –, nem tekinthető törvényesnek. A gimnáziumi rész államosítását 1949-ben bejegyezték a telekönyvbe, így a restitúciós törvény alapján visszajárna az épület.
Közben a mai román kormányfő, Ilie Bolojan által korábban irányított nagyváradi polgármesteri hivatal a prépostság tudtán kívül újabb bírósági perrel kitöröltette az államosítást a telekkönyvből, és egy nem jogerős bejegyzésre állította vissza a jogállapotot, majd elkezdte kataszterileg feldarabolni az ingatlan épületeit, udvarait és külön telekkönyvi betétekbe áttelekkönyvezni a saját nevére. Az udvar egy részét be is építették, parkolóház áll ma rajta. Később ezekre a telekkönyvi csinálményokra hivatkozva küldték a kilakoltatási végzést is.
A római katolikus egyház és a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét felvállalt RMDSZ passzivitását látva Tókos Fejes Béla nagyváradi polgár az alábbi nyílt levelet tette közzé tegnap a közösségi médiában:
Excellenciás Böcskei László Püspök Úr!
Tisztelt Szabó Ödön Képviselő Úr!
Egyszerű nagyváradi polgárként fordulok Önökhöz a váradhegyfoki premontrei rendház ügyében, amelynek 2026. február 23-ára tervezett, karhatalommal történő kiürítése mélyen megrendített.
A történtek túlmutatnak egy jogvitán vagy adminisztratív eljáráson. Számomra – és sokak számára – ez az ügy arról szól, hogyan viszonyul az állam a történelmi egyházi közösségekhez, a vallási intézményekhez és ahhoz az örökséghez, amely nem csupán épületekből, hanem élő hagyományból, szolgálatból és közösségi jelenlétből áll.
Mély csalódottsággal tölt el, hogy Romániában, ahol évtizedek óta beszélünk restitúcióról, történelmi igazságtételről és kisebbségi jogokról, egy egyházi intézmény ügyében a párbeszéd helyett a végrehajtás és a kényszer eszközei kerülnek előtérbe. A karhatalmi fellépés egy rendház esetében nem pusztán jogi aktus, hanem erős szimbolikus üzenet is: azt sugallja, hogy az intézményi örökség és a közösségi érzékenység másodlagos a hatósági eljárással szemben.
Polgárként nem kívánok jogi részletekbe bocsátkozni. Azt azonban világosan látom, hogy egy ilyen horderejű ügyben a közösségi béke, a történelmi egyházak iránti tisztelet és a társadalmi bizalom megőrzése elsődleges kellene legyen. Ha ezek sérülnek, az hosszú távon mindannyiunk vesztesége.
Ezért kérem Önöket, hogy tekintélyüknél és felelősségüknél fogva tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyzet ne erő alkalmazásával, hanem érdemi egyeztetéssel és méltányos megoldással rendeződjön.
Egyben a helyi közösséghez is szólok: nem maradhatunk közömbösek saját értékeink, történelmi intézményeink és szellemi örökségünk sorsa iránt. Felekezeti hovatartozástól függetlenül közös felelősségünk, hogy kiálljunk mindazért, ami Nagyvárad kulturális és lelki arculatát formálta. A csend gyakran beleegyezésként értelmeződik – ezért most a józan, felelős és békés összefogás ideje van.
Bízom benne, hogy lesz még lehetőség olyan megoldásra, amely nem mélyíti tovább a bizalmi válságot, hanem megerősíti közösségünk önbecsülését és összetartozását.
