A „fekete márciusra” emlékeztek Erdélyben címmel közölt tegnap a budapesti kormánylap, a Magyar Nemzet egy rövid tudósítás marosvásárhelyi munkatársuk tollából. Szomorú látlelete ez a mai médiaállapotoknak.
A tudósító kizárólag arról számolt be, hogy az RMDSZ elnöke és a szintén RMDSZ-es marosvásárhelyi polgármester Facebook-bejegyzésben voltak kegyesek felidézni az 1990 tavaszán történteket. Kelemen Hunor „megemlékezésének” lényeg az volt, hogy bizony ő maga is Marosvásárhelyre utazott anno, nyilván mint a kolozsvári rádió tudósítója, hogy beszámoljon a városban addigra már kitört zavargásokról. „Ott voltam újságíróként 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen. Tudósítani indultam, de bekerültem a tömegbe, kicsavarták a diktafont a kezemből, végül a rendőrök mentettek ki. Én még viszonylag szerencsésen megúsztam.” Ezzel „ércnél maradandóbb emléket állított magának” az azóta román államférfivá (törvényhozóvá és miniszterré) avanzsált csíkkarcfalvi szerény fiatalember.
Ja igen, még egy rövid kampánykiszólást is idézett tőle a fővárosi lap, merthogy Kelemen szerint a „fekete március” a kommunista diktatúra öröksége volt, kísérlet arra, hogy a rendszer hatalmát átmentsék. A múlt időben megfogalmazott értékelés maszatoló, hiszen a kísérlet nagyon is sikerült: a nacionálkommunista rendszert átmentették, kozmetikázták, modernizáltál, „európaizálták”, de abban élünk ma is. Ez a rendszer ugyanaz a rendszer, csak más a neve és gúnyája.
Az RMDSZ-elnök egy kampányszlogennel zárta: „együtt kell megvédenünk Romániát azoktól, akik a sötétből jönnek és sötétségbe akarják taszítani”. Ebből persze az sem derült ki, hogy kivel „együtt” és kik azok, akik jönnek a sötétségből, sőt az sem, hogy mi is az a sötétség, amiről Hunor beszél. Mert sokak szerint az, amiben ma vagyunk.
Ezt látszanak igazolni a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestertől idézett évfordulós bölcsességek, aki azt írta, hogy bár „a gyűlölet és a félelem mély sebeket hagyott a városban, Marosvásárhely mégis a megértés útját választotta”. Vajon? „A románok és magyarok ma együtt dolgoznak, és egy olyan közösséget építenek, amely a tiszteletre és a bizalomra épül.” Nekünk erről Majtényi Erik örökbecsű szocialista gyúnyverse jut eszünkbe: „„Hegyek között, völgyek között, / kicsi vonat kanyarog, / ülnek benne kézenfogva / románok és magyarok.”
A Magyar Nemzet tudósításának végén a szög is kibújik a zsákból: a fekete márciusról a jelenlegi posztkommunista hatalom rettegése jut eszébe a tudósítónak. Ugyanis a friss felmérések még mindig azt mutatják, hogy nem a PSD-PNL-RMDSZ „monstruózus koalíció” jelöltje esélyes megnyerni a májusra tervezett új államfőválasztás első fordulóját, hanem a szuverenistáké.
R. B. M.
* * *
Mint már beharangoztuk, lesz „valódi” mementó is a fekete márciusról Marosvásárhelyen, olyanok részvételével, akik valóban ott is voltak akkor. A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig címmel szerveznek évfordulós megemlékezést a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban (a volt Egressy Gábor, ma Poligrafiei utca 4. szám alatt) ma, március 20-án, csütörtökön 18.30 órai kezdettel. Az eseményen rövid, lényegre törő előadásokat tart prof. Gabriel Andreescu (Bukarest), Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Florin Mihalcea publicista, a Temesvár Társaság elnöke és Kincses Előd ügyvéd. Bemutatják Kincses Réka Balkán-bajnok című dokumentumfilmjét, valamint eddig nem látott videófelvételek is láthatók lesznek. A többszörös díjnyertes filmet első alkalommal vetítik Marosvásárhelyen. A rendezvény moderátor H. Szabó Gyula közíró, szerkesztő, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Helyfoglalás a 0040-365-407-951-ös telefonszámon lehetséges.
