A romániai Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) pénze nem tart ki az év végéig, ismerte el az intézmény vezetősége. „Ígéretet kaptunk arra, hogy támogatni fognak minket” – mondták. Nyilván a kormányzatra gondoltak.
Tavaly is a nyár végén ürült ki a kassza, úgy kellett év végéig pótolgatni innen-onnan a hiányt, nyilván más területektől vonva el forrásokat. Valeria Herdea, a CNAS elnöke szerint a kormány tartalékalapjából próbálták összedobni a szükséges összegeket, de nem lett elegendő pénz. A döntéshozóktól ígéretet kaptak arra, hogy az intézményt tovább fogják tudni működtetni. Az elnöknő szerint sok román a betegség késői stádiumában megy orvoshoz, ami magasabb kezelési költségeket jelent.
Ha a tavalyi helyzet megismétlődne, a CNAS pénzhiánya az egész egészségügyi rendszerre kihatna: a pénztár adósságot halmozna fel az összes egészségügyi és gyógyszerellátó – kórházak, orvosi rendelők (háziorvosi + járóbeteg), elemzőlaboratóriumok és patikák – felé. Az év elején számos kórház az összeomlás szélén állt, miután a CNAS-tól kapott pénzek 2023 második felében hónapokig késlekedtek: a kórházak gyakorlatilag nem tudják kifizetni a gyógyszer- és egészségügyi anyagok beszállítóit, a betegeket magukat vagy hozzátartozóikat küldik gyógyszereket és fogyóeszközöket vásárolni, vagy akár elhalasztják a nem sürgős műtéteket. Az egészségbiztosító által késve kifizetett gyógyszertárak viszont végül nem tudják kifizetni beszállítóikat, és leállítják a receptek kiadását. Az analizáló és képalkotó laboratóriumok csak akkor kínálnak szolgáltatást térítésmentesen, ha az egészségbiztosítótól idejében megkapják a pénzüket. A háziorvosi rendelők is panaszkodtak tavaly, hogy az egészségbiztosítási pénztártól késve érkezik a pénz, és emiatt fennáll a veszélye annak, hogy nem tudják fedezni a működési költségeiket.
Románia a GDP mindössze 6,5%-át fordítja az egészségügyre, míg más európai országok a hazai össztermékük 12%-14%-át – állítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Ráadásul ebben az országban 16 764 725 személy van biztosítva az állami egészségügyi rendszerben, de közülük csak 6 238 119-en fizetnek egészségbiztosítási díjat, 10 526 606-an semmit sem fizetne be a CNAS pénztárába. Sok mentesített kategória is van, de nem mindegyikért a CNAS a felelős – mondja Valeria Herdea. „Nem azzal volt problémánk, hogy nem értettük meg, hogy pénzt kell elkülöníteni az egészségügyre, hanem azzal, hogy ténylegesen kiutaljuk a pénzeket, mert ha nincs beszedés, akkor nincs miből kifizetni az egészségügyi szolgáltatókat. Jelenleg az egészségbiztosítási díjakat a Pénzügyminisztérium és az adóhatáság (ANAF) szedi be, ha egyáltalán beszedi, nem pedig a CNAS.
