Magyar közösségi házat avattak az első alkalommal megrendezett Bethlenszentmiklósi Magyar Napon a dél-erdélyi szórványhoz tartozó Fehér megyei településen – tudatta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében a Jövőnk a Szórványban Egyesület, az esemény főszervezője.
Az unitárius egyház egykori felekezeti iskolájában Magyarország kormánya, a romániai adófizetők pénzén működő Communitas Alapítvány, valamint több magánszemély támogatásával rendeztek be közösségi teret, amelyet Kovács István unitárius püspök és Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete avatott fel a szombati ünnepségen.
A magyar közösségi házban a Bukaresti Liszt Intézet jóvoltából kiállítás nyílt – a Magyar Királyság állampecsétjét, valamint a Román Királyság címerét is megtervező – Keöpeczi Sebestyén József erdélyi magyar heraldikus munkáiból, a tárlat rendezője, kurátora Szekeres Attila István, a Szekeres Attila István újságíró-történész, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke. A magyar nap programját magyar filmek vetítése, a Kolozsvári Magyar Opera művészei által előadott operettválogatás és a Maros megyei Bekecs néptáncegyüttes fellépése egészítette ki.
Az első Bethlenszentmiklósi Magyar Nap megszervezését példás összefogás előzte meg a faluban, a rendezvény lelkes fogadtatása pedig arra bátorítja a szervezőket, hogy jövőre többnapos, gazdagabb programot tervezzenek közösségüknek – mutatott rá Bodoczi Annamária ötletgazda, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke. Hozzátette: a Küküllő alsó folyása mentén magyar szigetnek számító településen a Magyar Nap az anyanyelv, a kulturális örökség ünnepe, hiszen a szórványban – a vallási és nemzeti ünnepeken kívül – nem sok alkalma van a magyar közösségnek megélnie nemzeti identitását. A 2019-ben bejegyzett egyesület által szervezett magyar gyermek- és ifjúsági programoknak, az ősztől magyar kormánytámogatással indítandó délutáni foglalkozásoknak is az a céljuk, hogy vonzóvá tegyék az anyanyelvű oktatást, segítsék a nemzeti identitás megőrzését.
A Balázsfalva és Dicsőszentmárton között, a Kis-Küküllő partján található Bethlenszentmiklós (románul Sânmiclăuș, németül Betelsdorf) Fehér megye kevés magyar többségű településének egyike. Az 1381 lakosú helységben a 2011-es népszámláláson a lakosság 56 százaléka vallotta magát magyarnak, a magyarok közel fele pedig unitárius vallású. A település közigazgatásilag Szépmező (románul Șona, németül Schönau) községhez tartozik, melyben már csak 24 százalékot tesz ki a magyar lakosság aránya. A trianoni békediktátumig a Magyar Királyság Kis-Küküllő vármegyei, Hosszúaszói járásához tartozott az akkor még túlnyomóan magyar többségű falu, amelyet 1309-ben villa Sancti Nicolai néven említ elsőként a pápai tizedjegyzék.
A falu ékességének számító 15. századi unitárius templom tornya 2019-ben leégett, a műemlék jelenleg felújítás alatt áll. A Jövőnk a Szórványban Egyesület a magyar kormány támogatásával új harangot öntetett, amelyet egyelőre egy ideiglenes haranglábon helyeztek el, amíg a templom felújítási munkálatai tartanak. Az egyesület által indított adománygyűjtő kampány során csaknem négyezer euró (1,6 millió forint) gyűlt össze a leégett torony újjáépítésére.
Bethlenszentmiklós számottevő épített öröksége a Bethlen Miklós kancellár által 1667–1683 között építtetett kastély. Hajdanán két kőfal, öt bástya és vizesárok védelmezte. 1719-ben itt kötött házasságot Bethlen Miklós Ágnes leánya báró Kemény Zsigmonddal. 1856-ben a kastély a Bethlen családtól a Bruckenthal család birtokába jutott. A báró rendbehozatta, majd mezőgazdasági iskolát nyitott benne. A kommunizmus ötven éve alatt óvoda, börtön, étkezde és pezsgőrészleg működött az épületben, a csodaszép freskók és stukkók sorra mind eltűntek. A hajdan szobrokkal díszített mesés csigalépcső, mely korában igazi csodának minősült, ma megfosztottan roskadozik, az erkély pedig nem tudni, melyik pillanatban zuhan alá. Az épület jelenlegi tulajdonosa a zsidvei borkombinát.
