Új földalatti helyiséget találtak a vajdahunyadi várban a restaurálása során – írta meg a kolozsvári Krónika és nyomában az egész Kárpát-medencei magyar sajtó bukaresti tévécsatornákra hivatkozva.
Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója szerint az egykori földalatti helyiség a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva, és a felújítási munkálatok során bukkantak rá a szakemberek, akik a felfedezést követően szükségesnek tartják a régészeti feltárást. Az igazgató szerint a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiség a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Mint mondta, egyelőre keveset tudni a történetéről, ennek részletei reményeik szerint a restaurálási munkálatok során kerülnek majd felszínre.
Ezt követően azt szeretnék, ha ez a helyiség látogathatóvá válna a turisták számára, így ők is új adalékokat tudhatnak majd meg az erődítmény és egyben Erdély történetéről. A szakemberek úgy vélik, hogy a helyiség a vár védelmét is szolgáló alagútrendszernek lehetett a része. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek, és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe.
Tincu szerint a Nebojsza-torony közelében is új felfedezésre bukkantak, egy kőkaput és egy kaputoronynak tűnő építményt találtak, melyet korabeli ábrázolásokból is ismertek. Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára.
A Hunyadiak egykori birtokának renoválása 2019 novemberében kezdődött, az uniós forrásokból történő, ötmillió euróra rúgó külső-belső felújítás szakaszonként történik, így a gótikus lovagvár a munkálatok ideje alatt is látogatható. Ennek fő oka, hogy jelentős bevételi forrás az önkormányzat számára, állítólag tavaly 276 ezer turista fordult meg az erődítményben.
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk ((Woyk filii Serbe) kun kenéznek, Hunyadi János nevelőapjának. A későbbi híres törökverő hadvezér és országkormányzó két évvel korábban született Kolozsváron, a király törvénytelen gyermekeként. Zsigmond a felnevelését a hunyadi főúrra bízta, egyúttal el is rejtve időlegesen a világ szeme elől Jánost, aki sohasem emelkedhetett volna Magyarország teljhatalmú urává, ha nem lett volna királyi sarj. A kenéz és családja építette fel – hathatós királyi támogatással – a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben. 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870–74 között Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak.
Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
A történelmi Hunyad vármegyében – amely Trianon óta Romániához tartozik – található erődítményen kívül Magyarország fővárosában is van egy hasonnevű építmény: Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. A vár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902 és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Az épületcsoport mai, közkeletű nevét a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.
