Régiónkban az idei gazdasági tántorgást a románok kezdték– állapítja meg aza datok alapján a Világgazdaság.hu. A GDP közép-európai gyengélkedése azonban alapvetően egy régión kívüli lokációra vezethető vissza legnagyobb súllyal: a szál Németországig fut. Ráadásul rossz volt az időjárás.
Németországból osztják a hidegzuhanyt Közép-Európában, ezt megerősítették a minap közzétett GDP-adatok. A legmeghökkentőbb, hogy a régió mozdonyának tartott Lengyelország is hátramenetbe kapcsolt a harmadik negyedévben, holott a bivalyerős belső fogyasztás számukra erősebb pajzsot szokott képezni a külső sokkokkal szemben, mint bárhol másutt Európában. A magyar visszaesés azért természetesen fájó, még ha mások is érzik a csípős szelet.
A 2024-es év arról szólt, hogy Európa-szerte azt lesték, hol, mikor és milyen lendülettel kezdenek el kilábalni a gazdaságok a pandémia, az ukrajnai háború, az energiaválság, az inflációs sokk és a miatta felugró kamatok mérges keveréke jellemezte több éve tartó mizériából. Most már inkább a jövő évre várják a kilábalást, és ezt a reményt erősíti az ukrajnai háború végét ígérő Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme. Ettől ugyanakkor azért remegnek is a lábak, mert kinéz egy amerikai kereskedelmi háború a kínaiakkal és talán az európaiakkal is. Az európai alaphelyzet egyik fő jellemzője: épp összeomlott a német kormány, ami egy elhúzódó válság tünete Európa legnagyobb gazdaságában.
A tünetek sorban jelentkeznek. Ha a sok közös vonást őrző közép-európai gazdaságokat nézzük, mondhatnánk, hogy tarol a román átok, hiszen az idei negyedéves GDP-visszaesést ők kezdték el a régióban, majd követték a magyarok, aztán meglepetésre nem tudták elkerülni a lengyelek sem (és lehet, hogy a tavaly már megtépázott csehek se fogják). De ez csak az időbeli sorrend – a szálak mindenünnen Berlinig vezethetők vissza.
A lengyel nemzeti össztermék 0,2 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévben, pedig némi növekedést vártak az elemzők, noha a második negyedéves 1,5 százalékhoz képest erőteljes lassulás mellett. Nem fest jól a helyzet a régióban, ezt megerősítette, hogy Románia is megint csalódást keltő számot közölt: a második negyedévben már úgy nézett ki, megkezdődött a kilábalás, a harmadik negyedévben azonban a GDP-hez semmit nem sikerült hozzátenni.
A közép-európai GDP-adatokat elemzéseiben három visszatérő ok szerepel a gyengélkedésre:
– Miközben az inflációs sokk lecsengése után a fogyasztás a magához térés jeleit mutatja, az európai gazdasági klíma a háborúk és a versenyképességi problémák árnyékában továbbra sem fordult kedvezőre. (Egy hét múlva többet tudhatunk meg erről, amikor megérkeznek a nyugat-európai beszerzésimenedzser-indexek adatai.)
– A régió gazdaságainak külső keresletére csapást mért, hogy messze legnagyobb exportpartnere, Németország szenved. Fenti táblázatunkban látható, hogy az euróövezet egészének gazdasága még csak-csak növekedget negyedévről negyedévre, de a gyenge német teljesítmény még ezt is visszafogja. „A német stagnálás visszafogja a lengyel feldolgozóipar és export jelentős visszaugrását” – kommentálták a lengyel adatokat az ING elemzői. Ugyanakkor az infláció visszapattanása (a magyarnál jóval magasabb szintre) a fogyasztás élénkülését is visszavetette – írták, hozzátéve: a fogyasztás és az EU-pénzek beáramlása újra felgyorsíthatja a lengyel növekedést jövőre. (Fordulópontot várnak az elemzők Magyarországon is.)
– A klímagondok: a régiót végigsöprő aszály érzékelhető negatív hatást gyakorol az idei GDP-re. A kötelező kiegészítés: a harmadik negyedéves GDP-kről egyelőre csak az előzetes, vázlatos adatok érkeztek meg, a részletek hetek múlva derülnek ki, a fő tényezők azonban aligha változnak meg.
Összefoglalóan megállapítható, hogy mindegyikük messze legnagyobb exportcélpontja Németország (bár tudjuk, nem a külkereskedelem a GDP egyetlen összetevője, szerepel benne a belső fogyasztás és a beruházások is). A németeket pedig súlyban olyan gazdaságok követik, amelyeknek a keresletére szintén erős hatást gyakorol a német gazdaság aktuális állapota és kilátásai.
– A lengyel exportban tavaly 27 százalék, 98 milliárd dollár (forrás: Trend Economy). A második helyen a csehek állnak, 6,3 százalékkal, akiket ugyancsak sújt a „német átok”.
– A cseh exportban 32 százalék, 83 milliárd dollár. A második és a harmadik helyen Lengyelország és Szlovákia áll – a német küszködés mindkettőt érinti.
– A magyar exportban 26 százalék, 41 milliárd dollár. Az olaszok után, a harmadik–hatodik helyen hazánk legnagyobb partnerei: Románia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország.
– A román exportban 20 százalék, 20 milliárd dollár. Régiós gazdaságok (Magyarország, Bulgária, Lengyelország) csak a negyedik–hatodik helyen következnek.
