A Magyar Távirati Iroda több egymás utáni közleményben számolt be a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mai budapesti, Várkert bazárbeli plenáris ülésén Orbán Viktor által mondottakról. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki.
Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amely a magyarságot nem egy nemzetként kezelte – jelentette ki a miniszterelnök a Máérton mondott nyitóbeszédében.
A kormányfő meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is”, hogy nem tudnak kormányra kerülni azok, akik a határon túli magyarok választójogát akarják elvenni, vagy nem akarják olyan erővel összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, ahogy a mostani kormány teszi, vagy nem látják be, hogy a határon túliaknak adott források a határon belül élőknek is létkérdést jelentenek. Úgy értékelt: nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték.
Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad. A határon túli magyarok ezért bizakodva tekinthetnek a következő magyar választások elé – tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.
A miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mint pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben. Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.
Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni. A legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdésnek nevezte a Kárpát-medencei magyar közösség számára, hogy Európában háború vagy béke lesz. Értékelése szerint furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz–ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról.
Orbán szerint az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán; ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a végrehajtásukkal, akkor már létrejött volna az orosz–ukrán, európai és amerikai megállapodás.
Értékelése szerint azért is furcsa ez a háború, mert uniós államok reguláris csapatai ugyan nem állomásoznak Ukrajna területén, fizikai értelemben nem vívnak csatát, hanem harcoltatnak valaki mással. Megjegyezte: ezt régebben proxy háborúnak nevezték, de itt Brüsszel nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött ő van. Hangsúlyozta: az európai vezetők a háború folytatását akarják, nem tárgyalnak az oroszokkal, csak az ukránokkal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat a béketörekvések oldaláról áthozzák az Ukrajnát támogató európai pozícióba. Az európai döntéshozóknak ma háborús stratégiájuk van, és ennek része az egész európai gazdaság egyfajta hadigazdasággá való átállítása. Európa eddig 180 milliárd eurót költött a háborúra. „Mi fizetjük” az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak – mondta Orbán.
Hozzátette, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Az amerikaiaknak mostantól lényegében nem kerül pénzbe a háború, a fegyverek eladásán pedig nagyot nyernek. A magyar miniszterelnök szerint az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál, és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.
Orbán Viktor úgy értékelt: a magyar gazdaság bajai, meglévő gyenge pontjai nem strukturális természetűek, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek és a háborúval függenek össze, ezért ez egy újabb erős indok arra, hogy a magyar kormánynak – már csak a saját polgárai gazdasági jóléte miatt is – ki kell tartania a háborút ellenző békepolitika mellett.
