Habár a háromnapos orosz elnökválasztás első napja sem telt el, máris számos incidens történt ma, március 15-én. Többen festéket öntöttek a szavazóurnákba, mások pedig tüzet gyújtottak az orosz területeken. Az orosz hadsereg ellenőrizte kelet-ukrajnai területeken pedig az nyugat által fenntartott ukrán hadsereg támadott meg szavazóhelyiségeket.
Megtámadták például az orosz ellenőrzés alatt álló Herszon régió több választási helyiségét – közölte a megye választási bizottsága. Az ukrán erők Kahovka és Brylivka településeken csaptak le a voksolásra használt épületekre, amelyekben károk keletkeztek, többen pedig megsérültek. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben azzal vádolta meg a kijevi rezsimet, hogy „fegyveres akciókkal” próbálja megzavarni az orosz elnökválasztási folyamatot és a határ menti régiókban élő embereket – derült ki abból a videóra vett beszédrészletből, amelyet az elnök az orosz biztonsági tanács ülésén mondott.
Az orosz elnökválasztás első napja alatt a rendőrség legalább nyolc embert őrizetbe vett a szavazóhelyiségek megrongálása miatt. Őrizetbe vették például azt a nőt, aki festéket öntött egy szavazóurnába, s ezzel törvényszegően akadályozta a választójog gyakorlását. Így tettek azok is, akik az oroszországi Voronyezs, Karacsaj-Cserkecsia és Rosztov régiókban hasonlóan cselekedtek. Ez egy összehangolt, kívülről irányított akcióra vall.
Letartóztatták azt az idős nőt is, aki felgyújtott egy szavazófülkét. A szibériai Hanti-Manyszi régióban is egy nő próbálta felgyújtani a szavazóurnát, ő Molotov-koktéllal vette célba a leadott szavazatokat. A cseljabinszki régióban pedig egy férfi petárdával akarta lángra lobbantani a szavazóhelyiséget. Hasonló incidensekről számolt be a média Szentpétervárról és az Oroszországhoz népszavazás nyomán visszacsatolt Krím-félszigetről is.
Egyes közvélemény-kutatások szerint azok a fiatalok szavaznak legkevésbé a jelenlegi orosz elnök újrázására, akik eddig csak a Putyin-érában éltek, és nem tudják, milyen volt a kommunizmus, a szovjet korszak.
Az orosz Központi Választási Bizottság által jóváhagyott szavazólapon 2008 óta először csak négy jelölt szerepel majd: Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök; Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója; Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője; valamint Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje.
Az ellenjelöltek esélyei csekélyek Putyinnal szemben. Ám amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét a háromnapos voksolás alatt, akkor április 7-én második fordulót tartanak.
Közben a nyugati sajtó igencsak elhallgatta, hogy a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet február közepi felmérése szerint ha megtartanák az elnökválasztást Ukrajnában, Volodimir Zelenszkij elnök csúfos vereséget szenvedne. A közvélemény-kutatás szerint Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők Zelenszkij által elbocsátott volt főparancsnoka, jelenleg Ukrajna londoni megbízottja győzedelmeskedne a komikusból lett elnök felett. De erre most nem kerülhet sor, mert az eredetileg március 31-re tervezett következő választásokat az orosz–ukrán háborúra hivatkozva elhalasztották. Zelenszkijt csak a népharag söpörheti el vagy az amerikaiak válthatják le…
