Idén 150 éves a Magyar Nyelvőr című folyóirat, a magyar nyelvi kultúra nagy hatású tudományos folyóirata. Egy újságíró kis túlzással így írt róla: „A világ egyik legrégebbi eleven folyóirata a világ egyik legrégebbi eleven nyelvét – mint neve is mutatja – őrzi.” És 2022-ben volt kétéves a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye, melynek több szálon futó nyelvstratégiai programjában kiemelt szerepet kap a 150 éves, 2022-ben teljesen megújult, nemzetközileg is jegyzett folyóirat.
A 2022 elején kinevezett szerkesztőség (Balázs Géza felelős szerkesztő, Minya Károly és Pölcz Ádám szerkesztők) az idei négy lapszámmal, angol nyelvű különszámmal, valamint a Nyelvőr 150 éves történetét bemutató kötettel mutatkozott be december 8-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta szalonjában tartott rendezvényen. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár – akit édesapja révén csaknem 50 éves kapcsolat fűz a laphoz – kiemelte, hogy a megújult lap a nyelvtudomány és a rokontudományok teljességét képviseli, a megközelítésmódok, témák sokféleségét, mindig tekintettel a tudományos elvárásokra, egyszersmind az érdeklődő olvasóközönségre. A 2022. évfolyamban a magyar dallamhangsúly, az Ómagyar Mária-siralom verselése, Gárdonyi Egri csillagok című regényének szövegváltozatai, a nemzet fogalma, valamint olyan témák, mint moldvai csángó helynevek, igehirdetés szórványban, a félreértés nyelvtana, vagy éppen a tudománymetria tudományt korlátozó kérdései szerepeltek. A 150. év különlegessége, hogy a „normavilágosság” témáját feldolgozó angol nyelvű különszámmal is jelentkeztek, amelyben osztrák és magyar vezető jogászok, alkotmánybírók mondják el véleményüket a jogi nyelvhasználattal kapcsolatos elvárásokról.
A Magyar Nyelvőr történetének voltak fénykorai (Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond, Lőrincze Lajos szerkesztésében), volt áldozata (Simonyi Zsigmond), és voltak bátor nyelvészek, akik, amikor például a Magyar Tudományos Akadémia lemondott a lapról, vállalták a folytatást (Balassa József, Beke Ödön). Elhangzott: kellő tisztelet jár mind az elődöknek, mind annak a 3350 szerzőnek, aki a lap „dolgozótársa” volt a másfél évszázad alatt. A Magyar Nyelvőr történetéről szóló tudománytörténeti munkát Minya Károly mutatta be, méltatva Balázs Géza munkásságát, aki az utóbbi évek egyik legaktívabb nyelvművelője (rádióban , tévében, interneten) és nyelvtanára (számos egyetemen és főiskolán tanított és tanít, budapesti létére a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen is oktat, sőt tanszéket vezet).
A Nyelvőr-est vendége volt Czopf Áron eszmetörténész, a Kommentár című közéleti és kulturális folyóirat állandó munkatársa, aki a nyelv filozófiai megközelítéseiről, a szavakból épült városról (poliszról), a nyelv formálta társadalomról vázolta felfogását.
Pölcz Ádám, a kétéves Kazinczy Műhely programigazgatója immár másodízben számolt be a nyelvstratégiai intézmény munkájáról. 2022-ben az anyanyelvek napján szinte valamennyi földrészről megszólaltattak magyarokat. A magyar nyelv hetén a Nemzeti Színházban a színház nyelvéről értekeztek. Sátoraljaújhelyen megszervezték az Élő magyaróra tábort magyartanároknak, szeptemberben a negyedik korrektorversenyt, amelyre a mai magyar sajtó minden szegletéből jelentkeztek elkötelezett korrektorok. Októberben Gárdonyi-konferenciával kapcsolódtak a hatalmas, MVM Dome-beli Egri csillagok-előadáshoz. Novemberben a Nemzeti Színházban Petőfi kontra Kossuth címmel, „tiktokerekkel” felfrissítve megrendezték a 23. Kossuth-szónokversenyt. Az Élő magyaróra videófolyóirat számait Terdikné Takács Szilvia mutatta be: ezekben szó van a verselemzésről, a téves érvelésről, a hungaropesszimizmusról, Gárdonyi Gézáról, valamint a nyelvjárások mai helyzetéről (utóbbi hozta eddig a letöltési rekordot).
A Kazinczy Műhely és a Magyar Nyelvőr estjét színesítette Vas István Határozók és kötőszavak, valamint Bencze Imre Édes, ékes apanyelvünk című verse Marosvölgyi Gergely Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó előadásában, valamint Pölcz Ádám zongorajátéka.
