Még nem Európa, de már nem Ázsia

Románia több településén is kastélyokkal vetekedő, fényűző paloták magasodnak, aranyozott kapukkal, márványoszlopokkal és díszes tornyokkal. Az épületek többsége azonban nem állandó lakóhely, némelyikükben még konyha és fürdőszoba sincs. A szokatlan építkezési hagyomány mögött történelmi tapasztalatok, családi büszkeség és a társadalmi megbecsülés iránti igény áll, ám ez nem más, mint a tömény giccs balkáni hivalkodása.

Az erdélyi Hátszeg közelében fekvő Hosdát településén egészen meghökkentő épületekkel találkozhatunk. Az egyik ház kapuját aranyszínű Versace-emblémák és Rolex-koronák díszítik, a szomszédos, ötemeletes palota tetején pedig fémből készült halak sorakoznak. Hasonló látvány fogadja az utazókat „Nagy-Románia” más részein is, például Vajdahunyadon vagy a Bukaresttől délnyugatra fekvő Buzescuban, a kalotaszegi Bánnffyhunyadon vagy a bihari Sólyomban (Șoimi). A palotákon a bizánci, az oszmán és a neoklasszicista építészet elemei gyakran egészen szokatlan és idétlen formában keverednek.

A látványos paloták jelentős részét az 1989-es rendszerváltás után meggazdagodott cigány családok építtették. Egyesek a kommunista rendszer idején elkobzott aranytárgyaikat szerezték vissza, mások a fémkereskedelemnek vagy a külföldi munkavállalásnak, koldulásnak és bűnözésnek betudhatóan tettek szert nagyobb, kétes vagy illegális eredetű vagyonra.

Az építkezési hagyomány szorosan összefügg a roma közösségek történelmével is. A mai Románia egyes területein a dél-ázsiai eredetű cigányokat évszázadokon át rabszolgasorban tartották, felszabadításuk pedig csak a 19. százaad végén fejeződött be. A későbbi időszakban is számos üldöztetéssel és hátrányos megkülönböztetéssel kellett szembenézniük, de ez abból is következett, hogy nem voltak hajlandók beilleszkedni-betagolódni a többség társadalomba és annak reguláiba.

Laurian Ghinițoiu román fotográfus évek óta dokumentálja ezeket az épületeket. Szerinte a paloták a közösség önbecsülését és a láthatóság iránti igényét fejezik ki. Bár a kívülállók gyakran egyszerűen ízléstelennek tartják őket, a roma családok számára jóval mélyebb jelentéssel bírnak. A paloták egyik legérdekesebb sajátossága, hogy sokukat eleve nem állandó lakóhelynek szánták. Elsősorban esküvők, temetések és más nagyobb családi rendezvények helyszínéül szolgálnak. Belsejükben ezért gyakran hatalmas, gazdagon díszített termeket alakítanak ki, miközben a mindennapi élethez szükséges helyiségek, például a konyha és a fürdőszoba akár teljesen hiányozhatnak. Az egész csupán fennhéjázás és rongyrázás, a tehetősség fitogtatása. A cigánycsaládok általában a telken álló kisebb házakban élnek, a díszes paloták pedig az év nagy részében üresen állnak.

Ezeknek a monstre palotáknak ­– amelyeknek egy része csupán tájképrontó torzó – nemcsak az építése, hanem a fenntartása fölött is a korrupció gyanúja lebeg, a területileg illetékes önkormányzat bűnös cinkossága, amely fölött az állami adóhatóságok is szemet hunynak. A tekintetben viszont nem kirívó a létük, hogy Romániába vannak, az európai és az ázsiai civilizáció határán…

Total
0
Megosztás
Előző hír

Tizennégy perccel előbb

Következő hír

Erdély nagy fejedelmére emlékezve

Related Posts
Total
0
Megosztás