Döntő házként elfogadta kedden a képviselőház a 2022/115-ös sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet azzal a módosítással, hogy a közalkalmazottaké mellett nő a polgármesterek, alpolgármesterek, a megyei tanácsok elnökei és alelnökei, valamint a polgármesteri hivatalok dolgozóinak a fizetése is.
A jogszabályt 168 képviselő támogatta, 79-en ellene szavaztak, négyen tartózkodtak. A sürgősségi rendelet szerint idén augusztustól a közalkalmazottak fizetése a 2017/153-as bértörvényben 2022-re előirányzott összeg és a 2022 júliusi fizetésük különbségének egynegyedével emelkedik.
A képviselőház megszavazta, hogy november elsejétől emelkedjék a helyi választottak bére is. Az elfogadott módosító indítvány szerint a polgármesterek, alpolgármesterek, a megyei tanácsok elnökeinek és alelnökeinek a fizetését a 2019-es helyett a 2021-es országos bruttó minimálbér alapján számolják ki. Sajtóhírek szerint a megyei jogú városok polgármestereinek a fizetése átlagban 1600 lejjel nő, azaz 17 250 lejre (kb. 3500 euróra), a városok és községek elöljáróinak bankszámlája havi 1100–1300 lejjel gyarapodik.
A képviselők ugyanakkor törölték a szenátusban korábban elfogadott RMDSZ-es módosító indítványt, amely szerint november elsejétől nőtt volna a törvényhozók illetménye, illetve a parlament, a Törvényhozói Tanács, az Elnöki Hivatal alkalmazottainak és kormányfőtikárságon dolgozók egy részének a fizetése.
A tervezet vitáján a Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) képviselői bírálták a helyi választottak béremelését, a kormánypártok politikusai pedig azzal érveltek, hogy diszkrimináció lenne, ha nem részesülnének fizetésemelésben.
Az AUR elnöke, George Simion felszólalásában elmondta, hogy szerinte a jelenlegi időszak nem alkalmas a helyi választottak bérének növelésére. Emlékeztetett arra, hogy ma Romániában nagyon sokan 1500 lejes fizetésből vagy 1000 lejes nyugdíjból élnek. (Az átlagjövedelem havi 3000 ezer lej körül van a reálszférában.) Az USR-s Oana Ţoiu pedig azzal vádolta a koalíciót, hogy fontosabbnak tartja az amúgy is magasabb bérű köztisztségviselőket a minimálbér alatti jövedelemből tengődő személyeknél.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a törvény módosítása egy régóta fennálló méltánytalanságot orvosol. „Nem szabad különbséget tenni a központi és a helyi közigazgatás között. Nem szabad a polgármestereket, alpolgármestereket, alelnököket és megyei tanácselnököket kiátkozni és bemocskolni. Nem szabad (…) az embereket a helyi önkormányzatokkal szembeállítani, mert ezzel nem oldunk meg semmit” – jelentette ki a politikus. Egy követ fújt vele a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Alfred Simonis, aki emlékeztetett arra, hogy a polgármesterek és az alpolgármesterek béremelésének köszönhetően a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak a fizetése is emelkedik, ami szerinte hatékonyabbá teszi az önkormányzatok működését. Csakhogy a sajtó megírta: az egyszerű önkormányzati tisztviselők havi fizetése csupán néhány száz lejjel nőne mindössze. Holott állítólag „az ő érdekükben” dolgozták ki és fogadták el törvénymódosítást.
*
Nagyszabású tüntetést tervez a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – jelentette be George Simion pártelnök. A tüntetés október 2-án lesz Bukarestben. Az Egyetem (Universităţii) téren kezdődik 14 órakor, majd a tervek szerint a tüntetők átvonulnak a Victoriei térre, a kormánypalota elé, ahol felelősségre vonják a kormányt azokért a szociális problémákért, amelyekkel a román állampolgárok küzdenek.
Simion azt mondta, nem az AUR tüntetéseként hirdetik meg az akciót, hanem „minden román kiáltásaként”, amelyre más politikai pártokat, civil szervezeteket és közéleti szereplőket is meghívtak. Elégedetlenségük oka az energiaár-növekedés, amely általános drágulást eredményezett, a bankközi hitelkamatlábak (ROBOR) és ennek következtében a banki törlesztőrészletek emelkedése.
„Ha szükséges, ottmaradunk hétfőn, kedden is, sőt, egész hónapban, mindaddig, amíg a kormány magyarázatot ad arra, miért nem tér vissza a szabályozott energiapiachoz, miért nem lépett közbe a banki törlesztőrészletek és a ROBOR ügyében, amelyek túlságosan megugrottak, és amíg nem kezd párbeszédbe minden társadalmi partnerrel” – mondta.
Hozzátette, nem kell a 2018. augusztus 10-ei, erőszakba torkolló tüntetéshez hasonlótól tartani, de addig nem szándékoznak elhagyni a teret, amíg „nem történik valami”. A tüntetéssorozat egész októberre kiterjedhet, és célja az előrehozott parlamenti választások kiírása. „Már most bejelentem, hogy október a nagy kormányellenes tüntetések hónapja lesz” – fogalmazott Simion.
