A szerb lakosság 80 százaléka ellenzi az ország csatlakozását a NATO-hoz, nem támogatják, hogy szankciókat vezessen be Szerbia Oroszország ellen és Koszovó függetlenségét akkor sem ismernék el, ha cserébe gyorsított ütemben lehetne a balkáni állam az Európai Unió tagja.
Az elmúlt hetekben ismét egyre nagyobb nyomást helyeztek Szerbiára. A nyugati hatalmak nem nézik jó szemmel, hogy bár Belgrád stratégiai célként jelölte meg az európai uniós csatlakozást, mégsem hajlandó megszakítani a hagyományosan jó kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Már az ukrán–orosz háború kitörése előtt is komoly kritikákat kapott a szerb vezetés, de amióta elkezdődött a fegyveres konfliktus, Brüsszel, Washington és Berlin is egyértelműen azt kéri, hogy a szerbek uniós tagjelöltként úgymond hangolják össze kül- és biztonságpolitikájukat az EU-val.
Szerbia elítélte az oroszok Ukrajna elleni agresszióját, elismerik annak területi integritását, de nem hajlandók szankciókat bevezetni Moszkva ellen. A szerb politikusok azt mondják, az országnak saját érdekei mentén kell politizálni, ez pedig ellentmond a büntetőintézkedések bevezetésének. Belgrád arra hivatkozik, hogy az uniós integráció folyamatában kell összehangolni a külpolitikát Brüsszellel, ha ez így van, akkor ráérnek még, hiszen egy már évtizede tagjelölt az ország, a csatlakozási tárgyalások döcögnek, és senki sem tudja, hogy mikor lehet Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagja.
A folyamatos nyomásgyakorlás azonban nem tesz jót a nyugati szervezetek és szövetségek szerbek általi megítélésének. Pár héttel ezelőtt szinte derült égből villámcsapásként érkezett a hír, miszerint Szerbiában többen ellenzik az EU-hoz való csatlakozást, mint akik mellette vannak. A megkérdezettek többsége nem szeretné az országot az Unióban látni. Aleksandar Vučić államfő ezt követően leszögezte, hogy a közvélemény-kutatások ellenére maradnak az uniós csatlakozás útján, s a következő időszakban az egyik legfontosabb feladat az integrációs folyamat gyorsítása lesz. A szerb elnök úgy fogalmazott: ehhez egyértelműen gazdasági érdekek fűzik Belgrádot.
Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat készíttetett közvélemény-kutatást a napokban. Azt kérdezték az emberektől, hogy miként viszonyulnak a NATO-hoz és mire lennének hajlandók azért, hogy minél előbb az EU tagja legyen Szerbia. Az eredmények óriási többséggel azt mutatták, hogy a de facto már elszakadt Koszovóról („Szerbia bölcsőjéről”) önszántukból nem mondanának le soha, az egykori szerb tartomány függetlenségét nem ismernék el sohasem. A felmérés szerint a lakosok óriási többsége elutasítja azt is, hogy az ország szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és ellenzi a NATO-csatlakozást.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 82,1 százaléka mondta azt, hogy ellenzi az oroszok elleni szankciókat, 6,9 százalék támogatná azokat, míg 11 százaléknak nincs véleménye ezzel kapcsolatban. A lakosok azt válaszolták, hogy követik az Ukrajnában zajló eseményeket. A felmérésben részt vevők 49 százaléka szerint Oroszország joggal teszi azt, amit tesz, míg Ukrajnát 6,1 százalék támogatja. 24 százalék nem adott választ, 21 százalék szerint viszont senki nem hibáztatható.
Amikor azt kérdezték az emberektől, hogy ki a hibás a háborúért, akkor 68,7 százalék azt mondta, hogy a NATO, az ukránokat 7,4, az oroszokat pedig 5,6 százalék vonja felelősségre. 18 százalék pedig nem tudja, vagy nem akarja megmondani. Történelmi mélyponton van azok száma is, akik szerint Szerbiának be kellene lépnie az Észak-Atlanti Szövetségbe. A NATO-csatlakozás mellett 5,4 százalék foglalt állást, ellene pedig 87,2 százalék van.
Nem csak az ukrán–orosz háború kapcsán nő a nyomása szerbekre. A nyugati diplomácia egyértelműen elvárja Szerbiától, hogy normalizálja a viszonyát Koszovóval. Az ő olvasatukban ez azt jelenti, hogy Belgrádnak el kell ismernie Pristina szuverenitását és függetlenségét. Az EU államainak többsége, az USA és a nyugati hatalmak ezt már korábban megtették, míg Oroszország és Kína, valamint az Unió öt tagállama (Spanyolország, Románia, Görögország, Szlovákia, Ciprus) nem. Szerbia sem hajlandó erre, kompromisszumos megoldás hívei lennének a szerbek, de hogy ez pontosan mi is lehetne, nem tudni. Mindenesetre a koszovói albánok, élükön Albin Kurti miniszterelnökkel, a függetlenség elismerésén kívül szinte semmi másról nem hajlandók tárgyalni. Ebben a helyzetben szinte teljesen megfeneklettek a tárgyalások Belgrád és Pristina között.
Az Új Szerb Politikai Gondolat a felmérésben erre a témakörre is rákérdeztetett. Az emberek mindössze 5 százaléka vélekedett úgy, hogy el kell ismerni Koszovót az uniós csatlakozásért cserébe. „Soha nem is volt 10 százalék felett azok aránya Szerbiában, akik az EU-hoz való csatlakozásért cserébe vállalnák, hogy lemondjanak Koszovóról. Ez azt jelenti, hogy az ország nem annyira megosztott, mint az egyes hatalmak szeretnék” – nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Đorđe Vukadinović, a folyóirat szerkesztője.
(Forrás: V4NA hírügynökség)
