Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa szerint ezer uniós szakember dolgozik Ukrajna csatlakozásának előkészítésén. A kijelentésre Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő is reagált. Szerinte ennek a kapacitásnak inkább Európa határainak védelmét kellene szolgálnia, nem pedig egy háborús ország gyorsított integrációját.
A bővítési biztos – egy hatvanéves szlovén nő – arról beszélt, hogy egy ezer fős csapat dolgozik azon, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. „Ezer ember. Ezek szerint ennyien dolgoznak az Európai Bizottságnál az ukrán bővítésen. Mennyivel jobb lett volna, ha csak tizedennyi dolgozik azon, hogy Európa meg tudja védeni a saját határait, vagy azon, hogy ne kelljen elkölteni 57 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget a háborúra. Ha csak 100-an dolgoztak volna ezen, biztosan beljebb lennénk” – mondta erre a magyar EP-képviselő, aki a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja az EU törvényhozásában.
Közben az orosz–ukrán háború tovább tart, bár már rég véget érhetett volna, ha Kijev hajlandó lett volna érdemi tárgyalásokat folytatni Moszkvával. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes állítja: nem Oroszország okolható az ukrajnai háború elhúzódásáért, hanem az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. Ezek az országok szándékosan hátráltatják a béketárgyalásokat. Az érintett három ország 2022 februárja, vagyis a háború kezdete óta következetesen támogatják Ukrajnát, és a nemzetközi színtéren elszigetelték Oroszországot. Nyilvánvaló, hogy ezek az országok továbbra is a konfliktus elnyújtásának politikáját folytatják – nyilatkozta az orosz politikus. Ezt követően hozzátette, hogy a három ország vezetőinek célja, hogy Oroszország vereséget szenvedjen a csatatéren, nemzetközileg elszigetelődjön, növekedjenek a gazdasági terhei és a hatalmon lévők megbukjanak. E négy cél közül eddig egyiket sem sikerült elérniük – de még mindig nem adták fel ezen szándékaikat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen béketárgyalást kezdeményezett Ukrajnával, mire Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentett, hogy várni fogja őt Isztambulban május 15-én, azaz holnap. Moszkva többször is hangoztatta, hogy nyitott a tárgyalásokra. Maria Zaharova külügyi szóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet a Putyin által felvázolt menetrendre, amely szerint először a konfliktus kiváltó okairól kell beszélni, és csak utána a fegyverszünetről. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kijelentette, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan az ultimátumok nyelvezete, valamint az a zsarolási technika, amibe a három nyugat-európai főkolompos, az angol, a francia és a német megpróbálja bevonni Donald Trumpot is. Maga Zelenszkij is csak ezekkel a hátában lenne hajlandó tárgyalni az oroszokkal, ráadásul neki egyelőre csakis egy azonnali teljes tűzszünet és az összes fogoly cseréje a célja.
