A legfőbb gondot az alacsony bérek jelentik a népegészségügyi igazgatóságoknál, ennek pedig az a következménye, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát. Az pedig általában nem vezet jóra, ha nem egészségügyi szakemberek vezetik ezeket az intézményeket – nyilatkozta a Székelyhonnak a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
A népegészségügyi igazgatóságoknál (azaz a tisztiorvosi szolgálatoknál) spontán tiltakozások zajlanak országszerte, és a folytatást valószínűsíti, hogy a szakszervezet nem jutott egyezségre az egészségügyi miniszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésen. Az alkalmazottak nagyobb béreket követelnek. Állítják: az egészségügyi rendszer más területeihez képest is alulfizetettek, de az igazgatóságok személyzeti struktúráján belül is vannak béregyenlőtlenségek.
Az egészségügyi rendszer legalacsonyabban fizetett személyzeti kategóriájába tartoznak az igazgatóságok dolgozói, béreik messze elmaradnak például a kórházi fizetésektől. Nem a kórházi béreket sokallják, azt tartják igazságtalannak, hogy ugyanannyi munkáért és ugyanakkora felelősségvállalásért ők jóval kevesebbet kapnak – ismertette a tiltakozás legfőbb okát Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője. „A saját példámat tudom felhozni: az én igazgatói fizetésem – ami mégiscsak egy intézményvezetői fizetés, doktorátusom van, ami még egy külön pótlékkal is jár – kisebb, mint a fiam fizetése, aki harmadéves rezidens orvos. Nem hiszik el azok, akiknek mondom. Ez egy megalázó helyzet, mert évek tapasztalata, munkája és rengeteg tanulás van e mögött, de a bérek miatt az orvosok elhagyják az intézményt, illetve nem jönnek hozzánk. Nálunk már három aligazgató mondott le – ezért működik az intézmény jelenleg is szakmai aligazgató nélkül –, ami nagy terhet ró rám, mert nem oszlanak meg a szakmai feladatok. A jó szakemberek, az értékes és tapasztalt szakemberek elmennek, mert egyszerűen tűrhetetlen ez a bérezési szint” – vázolta a helyzetet Tar Gyöngyi, megjegyezve, látható volt a koronavírus-járvány idején is, hogy azoknál az egészségügyi igazgatóságoknál voltak bajok, amelyeket nem egészségügyi szakemberek vezettek.
Igazságtalannak tartják az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai azt is, hogy a túlóráikat nem fizetik ki, azokat csak szabadnapokkal lehet kompenzálni, de azokat sem tudják kivenni, olyan sok összegyűlt már. Már jóval korábban tiltakozni akartak az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottai, de sosem volt megfelelő rá a pillanat, kialakult a koronavírus-járvány, akkor éjjel-nappal dolgozniuk kellett, majd rögtön utána az ukrán háború, akkor pedig a menekültek egészségi állapotával és a jódtablettákkal kellett foglalkozzanak.
Noha már „az utolsó órában” vannak, hiszen választási év jön, amikor a törvények sem adnak lehetőséget a béremelésekre, hatékonyan tiltakozni most sem tudnak, hiszen az egészségügyben ez mindig etikai és erkölcsi kérdéseket vet fel. Nehezményezik azt is – lényegében ez vezetett a spontán tiltakozásokhoz is –, hogy számukra e hónapban sem hagyták jóvá a béremelést, pedig ez eredetileg szerepelt abban a törvénymódosítási tervezetben, amelyben az egészségbiztosítási pénztáraknál dolgozók béreinek a megemelését előterjesztették.
Az egészségügyi szakhatóságok dolgozói körében a köztisztviselői állást betöltőket – a személyzeti, gazdasági munkakörben dolgozókat, az ellenőröket, a jogtanácsost és a vezetőket – fizeti a legrosszabbul az állam. Amúgy az egészségügyben mindenki a nagyon jól megfizetett (sőt a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez mérve túlfizetett) kórházi orvosokhoz mérten szeretne keresni, akiknek nagy része ráadásul magánpraxist is folytat, sőt oktatóként is helytáll, bár e hármas „helytállás” sokakban alapos kételyek ébreszt…
A Sanitas szakszervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak Alexandru Rafila egészségügyi miniszterrel, aki azért hívta találkozóra az érdekvédelmi tömörülés vezetőit, hogy rendezzék a népegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a kéréseit. A Sanitas tájékoztatása szerint a tárcavezető javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy megoldást találnak az egészségügyi igazgatóságoknál dolgozó, köztisztviselői állást betöltő alkalmazottak bérkiegyenlítésére, az egészségbiztosítási pénztáraknál dolgozó köztisztviselői állások bérszintjére növelve fizetésüket. A Sanitas elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy újabb diszkriminációhoz vezetne az igazgatóságok alkalmazottai körében az, ha csak a köztisztviselők bérét növelnék meg, a szerződéses alkalmazottakét viszont nem.
